avagy naplója

Az első napló hatalmas sikere után nagyszabású kutatás indult herceg Egérváry Elemér második, meggyszínű bőrbe kötött naplója után. A kétéves kutatómunka eredményeképp itt a második napló! (Gróf Gorgonzola Géza szerint elég lett volna ott keresni, ahová Elemérrel rejtették: a padláslépcső alatt...)

Herceg Egérváry Elemér élete első nyaralására érkezik a nagymamájához a gödöllői kastélyba. De pihenésről szó sincs, mivel épp nagy szükség van a segítségére: hiszen a kastélyt teljes felújításába csöppen bele. Ráadásul váratlanul egy különleges vendég is betoppan hozzájuk, a Nagyi pedig egy hatalmas meglepetésre készül... A gödöllői kastély népszerű mesekönyv-sorozatának új, "mínusz első" kötetéből számos titokra derül fény Elemér gyerekkoráról és az Egérváry család életében nagy változásokat h

A gödöllői kastély életéről jóval kevesebbet tudnánk, ha a tulajdonosa, herceg Egérváry Elemér nem rögzítette volna naplójában a nevezetes alkalmakat, amikor Erzsébet királyné és családja itt tartózkodott. Meg azokat a még izgalmasabb napokat, amikor gróf Gorgonzola Géza is megérkezett...

A gödöllői kastély tulajdonosa, herceg Egérváry Elemér sajátos, mintegy 6,4 cm magas nézőpontból rögzítette naplójába nem mindennapi tapasztalatait. A humoros kalandokon és a gyönyörű illusztrációkon keresztül az olvasók rengeteg ismeretet szerezhetnek az épületről és Erzsébet királyné gödöllői tartózkodásairól. A kötet Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott!

Dorka harmincas anyuka, szeretettel neveli kislányát, Lizikét a férjével, Baluval. Aztán egy nap ismét kopogtat a gólya, és megkezdődik a kálvária. Eleinte Dorka biztos abban, hogy ez a várandóssága is éppoly problémamentes lesz, mint az első volt. Csakhogy nincs két egyforma terhesség. Dorka egyre komolyabb problémákkal küzd, amelyekre az orvosok és a családtagok is csak legyintenek, hogy normális. De mi a normális? Mi az, amit egy terhes nőnek el kell viselnie? Mi az, aminek kötelező a fáj

Vérbő humorú, magával ragadó regényt tart kezében az olvasó. Ízig-vérig emberi és magyar történet a sosemvolt Kisasszonyok völgyének hétköznapiságukban is különc, civakodó, félnótás, mégis szerethető lakóiról. Hazugságaik, vágyaik és gyávaságuk foglyai, miközben elpusztíthatatlan túlélő ösztönnel vészelik át a történelem viharait. Történetünk 1944 és 1956 között játszódik, de a jelenkor olvasói is felismerhetik magukat benne. A völgy fiatal lakói (többnyire nők) mániákusan füstölnek. El akarják

Fenyő Iván színművész, közszereplő legutóbbi két évének megdöbbentően őszinte, mély, olvasmányos, közvetlen, de ugyanakkor művészi, helyenként filozófikus, tanító jellegű, inspiratív, naplószerűen összefoglalt magánbejegyzései, gondolatai, meglátásai a világról, magáról, az emberekről, arról, ami körbeveszi, illetve arról, ahogyan mindezeket megélte.