Attraktor magyar

A Kolozsvárott 1930-ban megjelent Minerva című román enciklopédiában a következő szöveg olvasható a kolozsvári egyetem 1919 előtti román nyelv és irodalom professzoráról, Moldován Gergelyről: „román származású, de magyar érzelmű”. Moldován Gergely, aki magyarul írta nevét, 1845-ben Szamosújvárt született görög katolikus szülőktől; apja építész és kántor volt. Kolozsvárt a római katolikus főgimnáziumba járt, jogi tanulmányokat végzett, és kezdetben ügyvédként dolgozott. Az általa szerkesztett Ung

A XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat kötete a svájci emigrációban elhunyt kiváló középkorkutató első összefoglaló munkáját tartalmazza, mely eredetileg 1928-ban jelent meg, s gyakorlatilag hozzáférhetetlen. A kötet részletesen elemzi a honfoglaló, majd megtelepülő magyar törzsek külpolitikai aktivitását, majd pedig a megszülető és megerősödő magyar állam nemzetközi kapcsolatait. Dolgozatom a magyarság mai hazájában eltöltött három évszázados életének külpoli

Az eredetileg latinul írott, s először 1800-ban Szebenben nyomtatásban megjelent mű szerzője egy XVII. század elején élt magyar nemesúra. Életéről nem sokat tudunk, műve viszont elsőrendű forrása a Mohácsot megelőző és követő néhány évnek – konkrétan az 1517 és 1540 közötti évek történetének, melyet még majdhogynem kortársként jegyezhetett fel. Első magyar fordítás – mely a 4 könyvből álló teljes történeti mű 1. könyvét tartalmazza.

A világhírű magyar emigráns középkortörténész alapműve a magyar Szent István-i magyar királyság megalakulásának nemzetközi kontextusairól, a kor magyar politikai és művelődéstörténetéről

Érdekes megfigyelni, hogy a XIX. század folyamán miként hajigálja ki magából a magyar szellem mindazokat a tartalmakat, amelyeket a régi századokból hoz magával, s amelyek ezekben a régi századokban éppen a magyarság sajátos metafizikáját alkották. Ez az első könyvbeli megjelenés (eredetileg folyóiratokban publikálta a szerző a tanulmányokat). A szerző „Mi Magyarok” című összefoglaló munkájának mintegy előtanulmányai az ebben a kötetben közölt esszék. A „Nemzetiségi Kérdés és Magyar Birodalom” c

Mályusz Elemér (Makó, 1898. augusztus 22. – Budapest, 1989. augusztus 25.) magyar történész, MTA-tag, a magyar középkorkutatás egyik legjelentősebb alakja... Az Attraktor Kiadó eme sorozatában a magyar polgári történetírás legjelesebb - új kiadásban nem hozzáférhető - munkáit kívánta ismételt megjelentetéssel a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni. Azokat az írásokat érinti, amelyeket a II. világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai

A magyar történettudomány és politikai irodalom elfeledett munkáit bemutató sorozat eme kötete az 1896-os első kiadásban már hozzáférhetetlen, eredetileg a millenniumra megjelent munka. Moldován Gergely, a kolozsvári egyetem professzora az elsők között volt, akik komoly elemzést adtak a magyarországi nemzetiségi kérdésről és az ennek kapcsán felmerülő teendőkről. Kérdésfeltevései és válaszai – sajnos – mit sem veszítettek a fontosságukból. A kötet érintetlenül közli az eredeti szöveget. Sem az e

Darkó Jenő szerző (Dálnok, /románul Dalnic, ma község Romániában, Kovászna megyében/ 1880. júl. 13. – Debrecen, 1940. jan. 8.): görög filológus, bizantinológus, egyetemi tanár. Budapesti, müncheni tanulmányok, külföldi utak után 1906-tól pápai, majd budapesti középiskolai, 1908-tól debreceni főiskolai tanár. 1910-től a budapesti egyetem magántanára, 1914-től a debreceni egyetem tanára. 1928–29-ben az egyetem rektora. Egyik alapítója a Hargitaváralja c. folyóiratnak. Főleg a bizánci történetírókk

A kötet a világhírű magyar emigráns középkortörténész, Deér József alapműve a Szent István-i magyar királyság megalakulásának nemzetközi kontextusairól, a kor magyar politikai és művelődéstörténetéről. „A Magyar Királyság Megalakulása” című eme kiadványt a magyar történelem, ezen belül a királyság megalakulása, a kor politikai és művelődéstörténete témakörök ebből a kötetből való megismerését mélyebb kontextusban is igénylő olvasóinknak ajánljuk.

A tehetségkutatás magyar módja a szerző bölcsészetdoktori értekezése volt a Debreceni Egyetemen. A kötet kiadása az egyetem kézirattárában elhelyezett gépelt szövegből készült. Érintetlenül tartalmazza az eredeti kéziratot, tehát sem az egykori helyesíráson és szóhasználaton, sem a mondatszerkesztésen, avagy helyenként a népies, szokatlannak ható fogalmazáson nem történt változtatás. Mindössze a nyilvánvaló elütéseket javították ki.(A Kiadó alapján) „A Tehetségkutatás Magyar Módja” című eme kiad

Mátyás halálát követően II. Ulászló cseh királyt (Kázmér, egykori lengyel király fiát, a magyar- és csehországi László király unokáját és Zsigmond lengyel király testvérét), több vetélytársa ellenében Budán, 1490. július 15-én, az általános rendi gyűlésen kikiáltották Magyarország királyává. Nem sokkal azután Székesfehérvárott a tisztségébe beiktatták és megkoronázták. Uralkodása alatt egyszerre több háborút is indított, úgyhogy nem csoda, ha öreg korára kissé megfáradt... Somogyi Ambrus nótáriu

A patrimoniális azzal az elvvel kapcsolatos kifejezés, amely szerint a földbirtok az államnak, és államhatalomnak az alapja. A patrimoniális állam fogalmának megteremtője von Haller német történész volt, aki szabatosan definiálta a korai feudális állam mibenlétét. A patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely „magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik.” Ilyen értelemben honosodott meg a magyar alkotmánytörténetben is a fogalom. Mint Eckhart Ferenc írta:

„Sohasem hazudni, nincs fölségesebb,isteni több valami,mint a megmondás, megírás bátorsága”.(Ady Endre) „Ez a munka (...) annak bemutatását, dokumentálását tekintette feladatának, hogy a magyar állam és a Német Birodalom 1938 tavasza és 1945 eleje között milyen stratégiával, mekkora létszámú zsidó vallású, „zsidó fajú”, vagy annak minősített magyar állampolgárt fosztott meg az egyéni és közösségi vagyonától. (...) a történeti kutatások eddigi eredményeire figyelemmel, azokat hasznosítva, és a je

A XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat eme kötete Csoma József (Rásony, 1848, - Abaújdevecser, 1917.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1900)]hosszú évtizedek óta hozzáférhetetlen alapműve a magyar címertan ezer évéről. Mintegy száz éve jelent meg először, a benne lefektetett fejlődéstörténet azóta is a szakma alapját képezi. Ismerteti a különféle korok címertani jellemzőit, alakulását, és ezek európai összefüggéseit. Ábrák sok

A szerző tanulmányai/esszéi a honfoglalás korának egy-egy történeti kérdéséről: A történeti táj Az ómagyar műveltség új képe Adatok a magyar egyháztörténet első fejezetéhez Az etelközi vérszövetség A honfoglaló magyarok művészi kultúrájának nyomai a korai Árpád-korban

Horn Ede (1825-1875) a magyar-zsidó nemzeti identitástudat kialakításának egyik nagyszerű munkása, az emigrációba szorított magyar szabadelvűség és demokrácia szóvivője, nemzetközileg is elismert közgazdasági közíró. Legjelentősebb műve alighanem „A forradalom és a zsidók Magyarországon”. Rabbinak készült. Nyitrai, pozsonyi és prágai teológiai tanulmányai után Pesten a bölcsészeti karon tanult. 1848-ban ő szerkesztette a „Der ungarische Israelit” című hetilapot, majd 1849-ben Bak Ignác Vilmossal

Ferdinandy Mihály (Michael de Ferdinandy, vagy Miguel de Ferdinandy) (Budapest, 1912. október 5. – Oxford, 1993. október 7.) író, történész, egyetemi lektor. A hidasnémeti Ferdinandy család sarja. „Istenkeresők” c. munkájának mintegy előtanulmányai a kötetben közölt eme esszék, amelyek mindegyike a honfoglalás korának egy-egy történeti kérdésével foglalkozik. Első könyvbeli megjelenés (eredetileg folyóiratokban publikálta a szerző a tanulmányokat). Megismerhető: A történeti táj; Az ómagyar művel

"A ballada jellemében van valami proteuszi változékonyság, amellyel az egyértelmű meghatározás alól mindegyre kisiklik. Ennek csak az lehet az oka, hogy a népballada eredetileg szabályhoz nem kötött rögtönző költészet volt, amelyet - úgyszólván hanyatlásáig - sohasem foglaltak írásba." Így vall tárgyáról Gragger Róbert (1887-1926), a XX. század első felének egyik legkiválóbb, nemzetközi hírű germanistája, aki eredeti források alapján dolgozta fel a magyar népballada-kincset. Kötetünk tartalmazza

A XVI. század folyamán az írni-olvasni tudás egyre általánosabbá válása a magyar nyelvterületen a nemesi és a városi polgári rétegek körében a magyar nyelvű funkcionális levélírás elterjedését eredményezte. Bártfa szabad királyi város levéltárának kora újkori része - mely számos elemében jelenleg is feltáratlan a magyar kutatók előtt - az 1550-es évekből több mint száz magyar nyelvű levelet őriz. A könyv részletes történeti és nyelvészeti bevezetőt követően tartalmazza a szövegek átírását - val

Ez a kötet 1913-ban jelent meg először. Most a könnyebb olvashatóság kedvéért csak bizonyos helyesírási korrekciót tartalmaz az eredeti változathoz képest. Ez alól kivétel az V. fejezet, ahol a levelek betűhűen olvashatók az eredeti kiadás szerint. „A magyar lovagiasság virágszakaszának emlékeit lapozgatjuk, s mesés idők elevenednek meg előttünk. Jó Magyarország véghelyeinek tüköreit: a fő vitézlő lovagokat s a daliás ifjakat látjuk, amint széltől fogant főlovaikon a vitézi próbára indulnak. A h