Attraktor Királyság

A XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat kötete a svájci emigrációban elhunyt kiváló középkorkutató első összefoglaló munkáját tartalmazza, mely eredetileg 1928-ban jelent meg, s gyakorlatilag hozzáférhetetlen. A kötet részletesen elemzi a honfoglaló, majd megtelepülő magyar törzsek külpolitikai aktivitását, majd pedig a megszülető és megerősödő magyar állam nemzetközi kapcsolatait. Dolgozatom a magyarság mai hazájában eltöltött három évszázados életének külpoli

A világhírű magyar emigráns középkortörténész alapműve a magyar Szent István-i magyar királyság megalakulásának nemzetközi kontextusairól, a kor magyar politikai és művelődéstörténetéről

A kötet a világhírű magyar emigráns középkortörténész, Deér József alapműve a Szent István-i magyar királyság megalakulásának nemzetközi kontextusairól, a kor magyar politikai és művelődéstörténetéről. „A Magyar Királyság Megalakulása” című eme kiadványt a magyar történelem, ezen belül a királyság megalakulása, a kor politikai és művelődéstörténete témakörök ebből a kötetből való megismerését mélyebb kontextusban is igénylő olvasóinknak ajánljuk.

A patrimoniális azzal az elvvel kapcsolatos kifejezés, amely szerint a földbirtok az államnak, és államhatalomnak az alapja. A patrimoniális állam fogalmának megteremtője von Haller német történész volt, aki szabatosan definiálta a korai feudális állam mibenlétét. A patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely „magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik.” Ilyen értelemben honosodott meg a magyar alkotmánytörténetben is a fogalom. Mint Eckhart Ferenc írta:

A XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat kötete a svájci emigrációban elhunyt kiváló középkorkutató első összefoglaló munkáját tartalmazza, mely eredetileg 1928-ban jelent meg, s gyakorlatilag hozzáférhetetlen. A kötet részletesen elemzi a honfoglaló, majd megtelepülő magyar törzsek külpolitikai aktivitását, majd pedig a megszülető és megerősödő magyar állam nemzetközi kapcsolatait. Dolgozatom a magyarság mai hazájában eltöltött három évszázados életének külpoli

A korai koreai történelem egyik legjelentősebb forrása, történelmi események, mondák és legendák XIII. századi gyűjteménye. Iljon 1206-ban, Kjongszanban született buddhista szerzetes (születési neve Kim Kjong Mong vagy Cson Kjon Mjong) kilenc évesen lépett be a Murjangsza templomba, ahol 1219-ben nyert szerzetesi beavatást, 1241-ben pedig zenmesterré vált. Tehetségére a korjói királyok is felfigyeltek, Vondzsong (1260-1269) a fővárosba, Keszongba rendelte, ahol a Szenvol templom vezetője lett,

Iljon 1206-ban, Kjongszanban született buddhista szerzetes (születési neve Kim Kjong Mong vagy Cson Kjon Mjong) kilenc évesen lépett be a Murjangsza templomba, ahol 1219-ben nyert szerzetesi beavatást, 1241-ben pedig zenmesterré vált. Tehetségére a korjói királyok is felfigyeltek, Vondzsong (1260-1269) a fővárosba, Keszongba rendelte, ahol a Szenvol templom vezetője lett, Csungnjol király (1274-1298) pedig 1277-ben az Unmun templom élére helyezte. 1283-ban elnyerte a teljesen megvilágosodott nem