Arkadia

A Szerelem és halál órája, a talán legtöbbször megjelent műve Remarque-nak, 1952/53-ban íródott, a háború utáni Németország hihetetlenül friss élményeiből táplálkozva. Ugyan a szerző maga nem vett részt a második világháborúban, sőt ellene tiltakozva hagyta el Németországot már a hitleri hatalomátvételkor, és Marlene Dietrichhel együtt a legaktívabb antifasiszta németek voltak. Mégis ugyanaz az élmény, ami a Nyugaton a helyzet változatlan című regényét tette halhatatlanná, íratta meg a már jóval

"Egy német hajótársaság Vera nevű gőzöse 1931 augusztusában kifut a mexikói Veracruz kikötőből, s kezdetét veszi egy közel háromhetes utazás, melynek végállomása a németországi Bremerhaven. A fedélzeten félszáz utas: amerikaiak, mexikóiak, spanyolok, svájciak, németek. Akad közöttük gyártulajdonos és arisztokrata, kishivatalnok és tanár, festő és táncos – az utazás összezártságában egyedi arcú, mégis időtlenné vált embertípusok. Lent a fedélközben nyolcszáz ember tartózkodik: férfiak, nők, gyere

A Szerelem és halál órája, a talán legtöbbször megjelent műve Remarque-nak, 1952/53-ban íródott, a háború utáni Németország hihetetlenül friss élményeiből táplálkozva. Ugyan a szerző maga nem vett részt a második világháborúban, sőt ellene tiltakozva hagyta el Németországot már a hitleri hatalomátvételkor, és Marlene Dietrichhel együtt a legaktívabb antifasiszta németek voltak. Mégis ugyanaz az élmény, ami a Nyugaton a helyzet változatlan című regényét tette halhatatlanná, íratta meg a már jóval

A második világháború irodalmának egyik legnépszerűbb regénye. A belőle készült film, annak slágerré vált filmdalai világszerte ismertté tették a Kwai folyó nevét. Pierre Boulle fő műve, a Híd a Kwai folyón, abban a hátsó-indiai dzsungelben játszódik, amelyet a szerző a háború alatt megismert. Az író fiatal tartalékos tiszt korában a gaulleisták Kínában működő titkosszolgálatának a tagja, 1942-ben útnak indult egy bambusztutajon leereszkedve a Nam-Na folyón, hogy eljusson Hanoiba és felvegye a k

Az amerikai "profi írók" élvonalába tartozó szerző a bankvilág rejtelmeibe vezeti be az olvasót, aki - míg csak bele nem merül a könyvbe - nehezen hinné, hogy ilyen száraz, merkantil témáról izgalmas regény kerekedhet. A szerző nem sokat teketóriázik, már az első oldalakon felvázolja az alapállást. Az öreg Rosselli, a Bank elnöke néhány vezető állású tisztviselő előtt megdöbbentő bejelentést tesz: halálos beteg, napjai meg vannak számlálva. Ezzel kezdetét veszi az utódlásért folytatott harc. Sze

Josef Süss Oppenheimer. Gazdag. Befolyásos. Zsidó. Minden döntés tőle függ. Minden fillér az ő kezén megy keresztül. És sok ott is marad. Gyűlölik. Félik. Irigylik. És imádják. A nők. Tucatjával, százával, ezrével. A hálószobák sötétjében. Lion Feuchtwanger könyve kegyetlen, őszinte és maradandó mű. Kulcs a 18. századhoz éppúgy, mint a 20.-hoz, vagy a mához. Egy felkavaró, igaz nagyregény.

Stefan Zweignek ez a regénye egy csodálatos és különleges szerelemről szól, háttérben az első világháború előtti Osztrák-Magyar Monarchia érdekes világával. A szerző freudi szuggesztivitással ábrázolja egy nyugtalan szív vergődését és a legnagyobb emberi érzelmeket: az önfeláldozást, az önzést, a közönyt és a szeretetet. A Nyugtalan szív csodás, felejthetetlen gondolatokat hordoz.

Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves egyetemi tanár telefont kap Washingtonból: az elnök érdeklődik iránta, sőt egy kormánykinevezés reményét is megcsillantják előtte. Ettől a pillanattól kezdve Gold körül megbolydul a világ: az ígéretes politikai karrier mindenkit mozgósít mellette vagy ellene. Ebben a regényben Heller ugyanolyan abszurd képet fest a Fehér Házról, mint A 22-es csapdájában az amerikai hadseregről.