Antal a

A pesti kapualjak sok mindenről tudnának mesélni. Például Nagy Antalról, akit a járvány ürügyén betegen hazaküldtek a kórházból, vagy Bélusról, akine

Nagy nép sohasem tűnt el nyom nélkül, ez a történetbúvárra, az emberismerőre nézve megdönthetetlen igazság.Egyetlen nép az, melynek nyoma veszett éspedig azon népé, mely minket magyarokat leginkább érdekel: ez a hunok népe, amelyet az ókori görög és római, nemkülönben a bizánci és nemzeti írók ugyanazon szkítáktól származtatják, akiktől ez, utóbbi kútforrások szerint a magyar nép is származik. Mint a fényes meteor, áttörve a látkörön: úgy jelent meg Európában először a hun, másodszor az avar vag

Nekünk semmi feltétel alatt nem szabad a kezünkben lévő vezető fonalat eleresztenünk: nekünk nem szabad mást hinnünk, mint amit a régiek írtak, mert csak ők vezethetnek bennünket biztosan a múltnak ködében. Mi nem akarjuk elfelejteni ősi történelmünket, mint elfelejtették a perzsák a magukét. Miként a testi táplálék nélkül: úgy nemzet az ő történelme nélkül nem élhet. Amit a modernek „üres csillogás”-nak neveznek, az a magyar nemzet történetének ragyogó fényességű napja, mely éltet s melegít e s

Nekünk semmi feltétel alatt nem szabad a kezünkben lévő vezető fonalat eleresztenünk: nekünk nem szabad mást hinnünk, mint amit a régiek írtak, mert csak ők vezethetnek bennünket biztosan a múltnak ködében. Mi nem akarjuk elfelejteni ősi történelmünket, mint elfelejtették a perzsák a magukét. Miként a testi táplálék nélkül: úgy nemzet az ő történelme nélkül nem élhet. Amit a modernek „üres csillogás”-nak neveznek, az a magyar nemzet történetének ragyogó fényességű napja, mely éltet s melegít e s

Nagy nép sohasem tűnt el nyom nélkül, ez a történetbúvárra, az emberismerőre nézve megdönthetetlen igazság.Egyetlen nép az, melynek nyoma veszett éspedig azon népé, mely minket magyarokat leginkább érdekel: ez a hunok népe, amelyet az ókori görög és római, nemkülönben a bizánci és nemzeti írók ugyanazon szkítáktól származtatják, akiktől ez, utóbbi kútforrások szerint a magyar nép is származik. Mint a fényes meteor, áttörve a látkörön: úgy jelent meg Európában először a hun, másodszor az avar vag

Nagy nép sohasem tűnt el nyom nélkül, ez a történetbúvárra, az emberismerőre nézve megdönthetetlen igazság.Egyetlen nép az, melynek nyoma veszett éspedig azon népé, mely minket magyarokat leginkább érdekel: ez a hunok népe, amelyet az ókori görög és római, nemkülönben a bizánci és nemzeti írók ugyanazon szkítáktól származtatják, akiktől ez, utóbbi kútforrások szerint a magyar nép is származik. Mint a fényes meteor, áttörve a látkörön: úgy jelent meg Európában először a hun, másodszor az avar vag

Nekünk semmi feltétel alatt nem szabad a kezünkben lévő vezető fonalat eleresztenünk: nekünk nem szabad mást hinnünk, mint amit a régiek írtak, mert csak ők vezethetnek bennünket biztosan a múltnak ködében. Mi nem akarjuk elfelejteni ősi történelmünket, mint elfelejtették a perzsák a magukét. Miként a testi táplálék nélkül: úgy nemzet az ő történelme nélkül nem élhet. Amit a modernek „üres csillogás”-nak neveznek, az a magyar nemzet történetének ragyogó fényességű napja, mely éltet s melegít e s

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik legelismertebb heraldikusa, történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A jelen munka a nagyközönséggel kívánja megismertetni a keresztes hadjáratok történetét. Nem magukon az eredeti, elbeszélő és okleveles forrásokon alapul tehát. Támaszkodik a nagyterjedelmű irodalom legfontosabb termékeire és igyekszik összefoglalni a tudományos kutatás mai eredmén

Rhédey Antal könyve a csokoládéról valószínűleg az első munka, mely a témáról értekezik. Igaz, hogy tanulmánya még 1844-ben jelent meg, de pontos képet ad erről a különleges édességről, mely akkor még ritka csemege számba ment. A könyv igazi kuriózuma a cukrászat és a kulináris élvezetek kutatói számára. A könyv az eredeti kiadás reprint változata.

Jelen könyv igazi ritkaság, mely 1810-ben jelent meg és a "boros magyar gazdák" számára íródott. Így egy olyan tankönyvnek tekinthető, mely a telepítéstől, a szőlő gondozásán át, a szüretig és a bor elkészítéséig vezeti végig a gazdát.

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik legelismertebb heraldikusa, történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A jelen munka a nagyközönséggel kívánja megismertetni a keresztes hadjáratok történetét. Nem magukon az eredeti, elbeszélő és okleveles forrásokon alapul tehát. Támaszkodik a nagyterjedelmű irodalom legfontosabb termékeire és igyekszik összefoglalni a tudományos kutatás mai eredmén

Jelen könyv igazi ritkaság, mely 1810-ben jelent meg és a "boros magyar gazdák" számára íródott. Így egy olyan tankönyvnek tekinthető, mely a telepítéstől, a szőlő gondozásán át, a szüretig és a bor elkészítéséig vezeti végig a gazdát.

Rhédey Antal könyve a csokoládéról valószínűleg az első munka, mely a témáról értekezik. Igaz, hogy tanulmánya még 1844-ben jelent meg, de pontos képet ad erről a különleges édességről, mely akkor még ritka csemege számba ment. A könyv igazi kuriózuma a cukrászat és a kulináris élvezetek kutatói számára. A könyv az eredeti kiadás reprint változata.

Mi, ha a nő egy kicsit szimpatikus, azt mondjuk: "Imádlak". Az angol, ha halálosan szerelmes, azt mondja: "I rather like you. Meglehetősen kedvelem önt."

Mi, ha a nő egy kicsit szimpatikus, azt mondjuk: "Imádlak". Az angol, ha halálosan szerelmes, azt mondja: "I rather like you. Meglehetősen kedvelem önt."

Rhédey Antal könyve a csokoládéról valószínűleg az első munka, mely a témáról értekezik. Igaz, hogy tanulmánya még 1844-ben jelent meg, de pontos képet ad erről a különleges édességről, mely akkor még ritka csemege számba ment. A könyv igazi kuriózuma a cukrászat és a kulináris élvezetek kutatói számára. A könyv az eredeti kiadás reprint változata.

Jelen könyv igazi ritkaság, mely 1810-ben jelent meg és a "boros magyar gazdák" számára íródott. Így egy olyan tankönyvnek tekinthető, mely a telepítéstől, a szőlő gondozásán át, a szüretig és a bor elkészítéséig vezeti végig a gazdát.

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik legelismertebb heraldikusa, történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A jelen munka a nagyközönséggel kívánja megismertetni a keresztes hadjáratok történetét. Nem magukon az eredeti, elbeszélő és okleveles forrásokon alapul tehát. Támaszkodik a nagyterjedelmű irodalom legfontosabb termékeire és igyekszik összefoglalni a tudományos kutatás mai eredmén

A Pendragon legenda Szerb Antal első, 1934-ben megjelent regénye. Szándékoltan meghatározhatatlan műfajú szöveg: „tudományos" esszébetétekkel ellátott krimi, kísértethistória és ízig-vérig modern regény, továbbá mindezek egészen sajátos humorral és öniróniával átitatott paródiája. Maga a szerző „filológiai detektívregénynek" nevezte. A regény egyes szám első személyű elbeszélője az író alteregója, a Szerb novelláiban is felbukkanó Bátky János, aki a British Museum könyvtárában 17. századi angol