A nagyenyedi két fűzfa

A kötet címadó elbeszélése, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. "Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna..." A könyvben e mellett még három elbeszélés található -

Jókai Mór történelmi tárgyú és romantikus, kalandos, népmesei és mondai elemekkel, anekdotákkal átszőtt történetei mindmáig közkedvelt olvasmányok. A kötet válogatást nyújt a 19. század nagy mesélőjének elbeszéléseiből - A nagyenyedi két fűzfa (1853), A tengerszem tündére (1854), Melyiket a kilenc közül? (1856), Az istenhegyi székely leány (1857), A huszti beteglátogatók (1860), Mégsem lesz belőle tekintetes asszony (1867), A leaotungi emberkék (1890) és A béka (1891) című elbeszélések olvasható

Jókai Mór témái lenyűgözően változatosak voltak, írói képzelete szabadon csapongott a történeti múltban és a kitalált jövőben is, távoli földrészeken csakúgy, mint Magyarország tájain otthonosan mozgott, s ahogy Babits írta róla, a vaskos valóságban éppúg

Jókai Mór témái lenyűgözően változatosak voltak, írói képzelete szabadon csapongott a történeti múltban és a kitalált jövőben is, távoli földrészeken csakúgy, mint Magyarország tájain otthonosan mozgott, s ahogy Babits írta róla, "a vaskos valóságban éppúgy, mint az Idő és a Tér utópiáiban". Műveiben egy egész teremtett világot hagyott örökül az utókorra, amelyben kedvére kalandozhat a kései olvasó; Móricz Zsigmond megállapítása szerint, egy olyan "boldog világot, tele millió alakkal, színnel és

Jókai Mór történelmi tárgyú és romantikus, kalandos, népmesei és mondai elemekkel, anekdotákkal átszőtt történetei mindmáig közkedvelt olvasmányok. A kötet válogatást nyújt a 19. század nagy mesélőjének elbeszéléseiből - A nagyenyedi két fűzfa (1853), A tengerszem tündére (1854), Melyiket a kilenc közül? (1856), Az istenhegyi székely leány (1857), A huszti beteglátogatók (1860), Mégsem lesz belőle tekintetes asszony (1867), A leaotungi emberkék (1890) és A béka (1891) című elbeszélések olvasható

Jókai Mór témái lenyűgözően változatosak voltak, írói képzelete szabadon csapongott a történeti múltban és a kitalált jövőben is, távoli földrészeken csakúgy, mint Magyarország tájain otthonosan mozgott, s ahogy Babits írta róla, „a vaskos valóságban éppú

Jókai Mór témái lenyűgözően változatosak voltak, írói képzelete szabadon csapongott a történeti múltban és a kitalált jövőben is, távoli földrészeken csakúgy, mint Magyarország tájain otthonosan mozgott, s ahogy Babits írta róla, „a vaskos valóságban éppúgy, mint az Idő és a Tér utópiáiban”. Műveiben egy egész teremtett világot hagyott örökül az utókorra, amelyben kedvére kalandozhat a kései olvasó; Móricz Zsigmond megállapítása szerint, egy olyan „boldog világot, tele millió alakkal, színnel és

Jókai Mór témái lenyűgözően változatosak voltak, írói képzelete szabadon csapongott a történeti múltban és a kitalált jövőben is, távoli földrészeken csakúgy, mint Magyarország tájain otthonosan mozgott, s ahogy Babits írta róla, "a vaskos valóságban éppúgy, mint az Idő és a Tér utópiáiban". Műveiben egy egész teremtett világot hagyott örökül az utókorra, amelyben kedvére kalandozhat a kései olvasó; Móricz Zsigmond megállapítása szerint, egy olyan "boldog világot, tele millió alakkal, színnel és

A nagyenyedi két fűzfa és más elbeszélések, Jókai Mór, Puha kötésű, Magyar

Jókait – teljes joggal – legnagyobb regényíróink egyikeként tartja számon a nemzet irodalmi tudata. És bár a regény, a nagyepika volt a fő műfaja, ragyogó elbeszélői vénáját a novella rövidprózai változatában is érvényesíteni tudta. A diákok számára készü