A nagyenyedi két fűzfa

Szerző: Jókai Mór Kötésmód: puhatáblás ragasztott Megjelenés: 2017 Kiadó: Kreatív Kiadó Sorozat: Diákkönyvek A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar t

A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszonyunk története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc ra

A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében

A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében

Jókai Mór történelmi tárgyú és romantikus, kalandos, népmesei és mondai elemekkel, anekdotákkal átszőtt történetei mindmáig közkedvelt olvasmányok. A kötet válogatást nyújt a 19. század nagy mesélőjének elbeszéléseiből - A nagyenyedi két fűzfa (1853), A tengerszem tündére (1854), Melyiket a kilenc közül? (1856), Az istenhegyi székely leány (1857), A huszti beteglátogatók (1860), Mégsem lesz belőle tekintetes asszony (1867), A leaotungi emberkék (1890) és A béka (1891) című elbeszélések olvasható

Jókai Mór történelmi tárgyú és romantikus, kalandos, népmesei és mondai elemekkel, anekdotákkal átszőtt történetei mindmáig közkedvelt olvasmányok. A kötet válogatást nyújt a 19. század nagy mesélőjének elbeszéléseiből - A nagyenyedi két fűzfa (1853), A tengerszem tündére (1854), Melyiket a kilenc közül? (1856), Az istenhegyi székely leány (1857), A huszti beteglátogatók (1860), Mégsem lesz belőle tekintetes asszony (1867), A leaotungi emberkék (1890) és A béka (1891) című elbeszélések olvasható

A kötetben olvasható elbeszélések: A nagyenyedi két fűzfa, A tengerszem tündére, A szerencsétlen szélkakas, Melyiket a kilenc közül?, A struccmadár, Húsz év múlva, A csillagos szoba, Az erényt mindig szeretni kell, A Caldaria, Egy lengyel történet, A férj kabátja

A nagyenyedi két fűzfa A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigm

A nagyenyedi két fűzfa A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigm

A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar

Jókai Mór témái lenyűgözően változatosak voltak, írói képzelete szabadon csapongott a történeti múltban és a kitalált jövőben is, távoli földrészeken csakúgy, mint Magyarország tájain otthonosan mozgott, s ahogy Babits írta róla, a vaskos valóságban éppúg

Jókai Mór témái lenyűgözően változatosak voltak, írói képzelete szabadon csapongott a történeti múltban és a kitalált jövőben is, távoli földrészeken csakúgy, mint Magyarország tájain otthonosan mozgott, s ahogy Babits írta róla, „a vaskos valóságban éppúgy, mint az Idő és a Tér utópiáiban”. Műveiben egy egész teremtett világot hagyott örökül az utókorra, amelyben kedvére kalandozhat a kései olvasó; Móricz Zsigmond megállapítása szerint, egy olyan „boldog világot, tele millió alakkal, színnel és

Jókai Mór témái lenyűgözően változatosak voltak, írói képzelete szabadon csapongott a történeti múltban és a kitalált jövőben is, távoli földrészeken csakúgy, mint Magyarország tájain otthonosan mozgott, s ahogy Babits írta róla, a vaskos valóságban é