A mohácsi csata

Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint

Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szülejmán szultán sokat vitatott szándékait is. A kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet, és az eddigieknél világosabb és izgalmasabb képet ad a több mint 300 évig tartó török-magyar hábor

Bár a mohácsi csata sorsfordító eseményként, helyszíne pedig történeti emlékezethelyként kiemelt jelentőséggel a magyar nemzeti tudatban, a téma a művészettörténet-írásban eddig kevés figyelmet kapott. A csata közelgő ötszázadik évfordulója miatt égetően aktuális a tragikus esemény képzőművészeti ábrázolásainak átfogó bemutatása, valamint a csatát és az abban részt vevő személyeket – mindenekelőtt II. Lajost – megörökítő műalkotások szisztematikus összegyűjtése. Jelen kötet azonban ennél tágab

Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szülejmán szultán sokat vitatott szándékait is. A kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet, és az eddigieknél világosabb és izgalmasabb képet ad a több mint 300 évig tartó török–magyar hábor

Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szülejmán szultán sokat vitatott szándékait is. A kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet, és az eddigieknél világosabb és izgalmasabb képet ad a több mint 300 évig tartó török-magyar hábor

Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szülejmán szultán sokat vitatott szándékait is. A kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet, és az eddigieknél világosabb és izgalmasabb képet ad a több mint 300 évig tartó török-magyar hábor

Bár a mohácsi csata sorsfordító eseményként, helyszíne pedig történeti emlékezethelyként kiemelt jelentőséggel a magyar nemzeti tudatban, a téma a művészettörténet-írásban eddig kevés figyelmet kapott.A csata közelgő ötszázadik évfordulója miatt égetően aktuális a tragikus esemény képzőművészeti ábrázolásainak átfogó bemutatása, valamint a csatát és az abban részt vevő személyeket - mindenekelőtt II. Lajost - megörökítő műalkotások szisztematikus összegyűjtése. Jelen kötet azonban ennél tágabb t

Szerző: Nagy-L. István Kiadó: PEKO Kiadó Oldalak száma: 350 Megjelenés: 2026. július 20. Kötés: Keménytáblás A magyar történelem nem szűkölködik katasztrofálisnak tekintett eseményekben. Ilyen például a tatárjárás, Trianon, vagy Budapest 1944/1945-ös o

A magyar történelem nem szűkölködik katasztrofálisnak tekintett eseményekben. Ilyen például a tatárjárás, Trianon vagy Budapest 1944/1945-ös ostroma, és persze a mohácsi csata is. Számunkra Mohács jelenti a középkori Magyar Királyság, egyben egy európai k

A magyar történelem nem szűkölködik katasztrofálisnak tekintett eseményekben. Ilyen például a tatárjárás, Trianon vagy Budapest 1944/1945-ös ostroma, és persze a mohácsi csata is. Számunkra Mohács jelenti a középkori Magyar Királyság, egyben egy európai középhatalom alkonyát.A mohácsi csata komplex vizsgálata az elmúlt évtizedekben új irányt vett. A különféle tudományterületek szakértői fokozatosan lehántják az eseményről az ötszáz év alatt rárakódott, elnagyolt narratívákat, és napjaink kutatás

Mohács története nem egyetlen csata története, Magyarország ugyanis közel másfél évszázadon át sikerrel állt ellen a világ legerősebb birodalmának. A döntő pillanatban, 1526. augusztus 29-én ott volt mindenki, akinek ott kellett lennie Mohácson. Szulejmán szultán kőkemény harcra számított II. Lajos ellen, és azt is kapott, a magyar nehézlovasok körül repkedtek a levágott fejek, egy ponton maga a szultán élete is közvetlen veszélybe került. Ám végül a magyar sereg fele életét áldozta Istenért,

Mohács története nem egyetlen csata története, Magyarország ugyanis közel másfél évszázadon át sikerrel állt ellen a világ legerősebb birodalmának. A döntő pillanatban, 1526. augusztus 29-én ott volt mindenki, akinek ott kellett lennie Mohácson. Szulejmán szultán kőkemény harcra számított II. Lajos ellen, és azt is kapott, a magyar nehézlovasok körül repkedtek a levágott fejek, egy ponton maga a szultán élete is közvetlen veszélybe került. Ám végül a magyar sereg fele életét áldozta Istenért

Bár az 1526. évi mohácsi csata évszázadok óta kiemelt helyet foglal el a nemzettudatban és a nemzeti emlékezetben, a tragikus eseményhez és a csatában elhunyt II. Lajos királyhoz kapcsolódó képzőművészeti ábrázolásokat a hazai művészettörténeti kutatás még nem gyűjtötte össze. Papp Júlia monográfiája a csata és a király halála 500. évfordulójához közeledve ezt a fájó hiányt szünteti meg. A kötet bemutatja az elmúlt öt évszázadban keletkezett külföldi és hazai művészeti alkotásokat, a kortárs hír