Amerikában

Az itt közölt szöveg első négy fejezete 1987/88-ban keletkezett. Akkoriban úgy gondoltam, a munka érdemi része ezzel tulajdonképpen készen van: csak egy rövid bevezetővel és a tanulságokat összegző konklúzióval akartam kiegészíteni a kész szöveget. Másképpen alakult. Az 1988/89-es tanévben az Egyesült Államokban dolgoztam. Az ott tartott előadásaimat követő viták és az amerikai kollégákkal folytatott beszélgetések ráébresztettek, hogy a munkát folytatnom kell. Az első négy fejezetben a weberi es

Ez a szuggesztív könyv egyszerre taszítja és vonzza az olvasót különös világával.S talán nem is csupán a drogosokról szól,hanem mindazokról,akiknek a perifériára kerülvén vissza kell térniük a társadalomba,sokszor bizony önmagukkal szemben is kíméletlen harcok,reménytelennek tetsző küzdelmek vállalásával.Landes-Fuss regényét megjelenése évében azonnal lefordították nyolc nyelvre.

Az itt közölt szöveg első négy fejezete 1987/88-ban keletkezett. Akkoriban úgy gondoltam, a munka érdemi része ezzel tulajdonképpen készen van: csak egy rövid bevezetővel és a tanulságokat összegző konklúzióval akartam kiegészíteni a kész szöveget. Másképpen alakult. Az 1988/89-es tanévben az Egyesült Államokban dolgoztam. Az ott tartott előadásaimat követő viták és az amerikai kollégákkal folytatott beszélgetések ráébresztettek, hogy a munkát folytatnom kell. Az első négy fejezetben a weberi es

Richard Brautigan

Az ismert regénytrilógiában, a fiatalember Ábel ezúttal Amerikában próbál szerencsét, sok más sorstársához hasonlóan, akik a szegénység elől a 20-as években elindultak a sok kalanddal, megpróbáltatással járó útra. Erdélyből New Yorkig vezető útja a kivándorlók tipikus korabeli története.

Karchy a hatvanas években vándorol Magyarországról Amerikába. Gondjai vannak az iskolában, és az amerikai kultúrával sem boldogul igazán. Ekkor érkezik a városba Billy Magic, a szupervagány rádiós DJ. Egy nap Karchy végre bekerül a műsorba, így egyre t

A trilógia befejező részében Ábel a hargitai rengeteg, majd a város után Amerikában próbál szerencsét. A csavaros észjárású székely fiút a talpraesettsége, humora és emberségessége segíti át a nehéz helyzeteken, hogy az újvilági kalandozások után végül vi

A trilógia befejező részében Ábel a hargitai rengeteg, majd a város után Amerikában próbál szerencsét. A csavaros észjárású székely fiút a talpraesettsége, humora és emberségessége segíti át a nehéz helyzeteken, hogy az újvilági kalandozások után végül visszatérjen szülőföldjére, mert ahogy a regény híres mondata is állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” 1. „Ábel, itt is rengetegben leszel!” 2. „Messze néztem, és úgy gondoltam Blankára, mint a sok csillag közül

Új, celofános.

Egy rém ronda vörös barakk Amerikában. Los Angeles külvárosában, a tengerparton. Különös klinika ez, volt narkósok igazgatják, ők próbálják kivezetni társaikat a kábítószer poklából. Nincs orvos, pszichiáter. A szabályok szigorúak, de rács, zárt ajtó sehol. Bárki bármikor elmehet, mégis csak nagyon kevesen élnek e lehetőséggel. A "program"-ban jelentős szerepet kap a szexualitás, de a szerelem tilos. Frenchie, egy harminchat éves francia újságírónő, önként veti alá magát a kezelésnek - és meggyó

A trilógia befejező részében Ábel a hargitai rengeteg, majd a város után Amerikában próbál szerencsét. A csavaros észjárású székely fiút a talpraesettsége, humora és emberségessége segíti át a nehéz helyzeteken, hogy az újvilági kalandozások után végül visszatérjen szülőföldjére, mert ahogy a regény híres mondata is állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” 1. „Ábel, itt is rengetegben leszel!” 2. „Messze néztem, és úgy gondoltam Blankára, mint a sok csillag közül

Tompa Gábor világdarabokat rendez - világszínház szép színjátszásait. És Tompa Gábor már a kezdetektől könyvekbe rendezi verseit is, hiszen ő függőségek közt független, szabad a műteremtés más, magányosabb módozataiban is. Mert a költészet forgószínpadán

1956 őszén három jóképű fiatalember érkezik egy osztrák menekülttáborba: Vigh Sándor, Molnár Péter és Darvas Tibor. Mindhárman részt vettek a magyar forradalomban, és azért hagyták el az országot, hogy elkerüljék a kegyetlen megtorlást. Ausztriában életre szóló barátságot kötnek, és úgy döntenek, tovább utaznak Amerikába.A szerző, aki szintén 1956-ban hagyta el hazáját, végigkíséri a három Amerikába szakadt magyar sorsát egészen nyugdíjas korukig. Sándor, Péter és Tibor szép karriert futnak be,

Tompa Gábor világdarabokat rendez - világszínház szép színjátszásait. És Tompa Gábor már a kezdetektől könyvekbe rendezi verseit is, hiszen ő függőségek közt független, szabad a műteremtés más, magányosabb módozataiban is. Mert a költészet forgószínpadán is csak egy, s mégis hány különböző világlátás, világtalan világ hat: külön versdarabok, szavak, monológok, megformált képek, replikák, helyzetek, hangok, hangsúlyos csendek, elhallgatások, fények, ellenfények, váratlan megvilágítások. Halálosan

A trilógia befejező részében Ábel a hargitai rengeteg, majd a város után Amerikában próbál szerencsét. A csavaros észjárású székely fiút a talpraesettsége, humora és emberségessége segíti át a nehéz helyzeteken, hogy az újvilági kalandozások után végül visszatérjen szülőföldjére, mert ahogy a regény híres mondata is állítja: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!" "Ábel, itt is rengetegben leszel!" "Messze néztem, és úgy gondoltam Blankára, mint a sok csillag közül a legs

Egy háromtagú családot a teljes széthullás fenyeget. Nap mint nap a szakadék szélén egyensúlyoznak. Apja halála óta a tizenegy éves kislány, Ellen nem szólal meg, és ha otthon van, jóformán ki sem teszi a lábát a szobájából. Ahogy a bátyja sem, aki még a

Egy háromtagú családot a teljes széthullás fenyeget. Nap mint nap a szakadék szélén egyensúlyoznak. Apja halála óta a tizenegy éves kislány, Ellen nem szólal meg, és ha otthon van, jóformán ki sem teszi a lábát a szobájából. Ahogy a bátyja sem, aki még a szobája ajtaját is beszögezi, hogy távol tartson mindenkit. Csak anyjuk hisz benne, hogy ők hárman egyszer újra közel kerülhetnek egymáshoz. A fény családja vagyunk, ismételgeti konok meggyőződéssel. Ám a család otthonában egyelőre a sötétség az