Akkord

Az író azt mutatja meg, hogyan torzul el torz viszonyok közepette minden emberi érzés. Katánghy Menyus alakját először egy karcolatban hívta életre, s képviselővé válásáig írta meg hősének pályáját. Két évvel később A körtvélyesi csíny címmel újabb választási "cselfogását" örökítette meg. A két elbeszélést csak később fogta egy kötetbe azonos címmel: Két választás Magyarországon. A hangsúly a jellemrajzon van: maga a cselekmény elhasznált, jellegtelen, hírlapokból szedett, esetleg Dickenstől köl

Zrínyi Miklós

"Modern szabadosság, nemes hevület" - zajos ellentmondások, melyek a klastrom életét éppúgy fölkavarják, miként a merev rendbe zárt kamaszlányok lelkét is, mikor "önnön fiatalságuk" kezdi gyötörni őket. Kaffka Margit 1917-ben írt regénye a megállíthatatlan erjedés és változás parabolája: hiába az elhivatott apácák, hiába a jólismert sors, az új idők új szelének egyetlen érintésére hangyabolyként hullámzik a másíthatatlannak vélt rend.

Edmond Rostand Cyrano de Bergeracról 1897-ben nagysikerű drámát írt. A drámai alak eredetije, az igazi Savinien de Cyrano de Bergerac a XVII. század szülötte, Moliére barátja, a mai bátor, harcos és nemes, szellemes és gavallér hősök, egy rettenthetetlen Indiana Jones vagy egy rejtélyes sorsú Luc Skywalker klasszicista kori őse. Cyrano legfontosabb műalkotása a saját élete, ahogy erre a romantika költője, Rostand ráérzett. Cyrano, miközben a gascogne-i gárdacsapat rettegett kardforgatója lett, f

Két színmű. A Dorottya a magyar rokokó legjelentősebb alkotása, Az özvegy Karnyóné pedig a groteszk hazai történetének talán az első mérföldköve, s még inkább az első abszurd dráma.

"A hajós életéből következnek itt történetek, amelyeket fiatal nők és ifjak itt-ott tán hitetlenkedve olvasnak. Ó, majd megismernek ők is mindeneket; csodákat, amelyeknek létezéséről fogalmuk sincsen a fiatalkorban; a nők kimondhatatlan jóságát, midőn az ágy szélén, üldögélve, hosszú hajukat fésülik és oly szent szerelemmel, megadással szólnak a férfiúhoz, hogy élete végéig biztonságban érezheti magát; és nők gazságát, midőn csak ökölbe lehet szorítani a kezet, megfenni a kést, a kardokat, felpo

A magyar és világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a főiskolások, a tanárok s az irodalom iránt általában érdeklődők számára a TALENTUM MŰELEMZÉSEK sorozat. A kötelező és az ajánlott olvasmányok új szempontú olvasatát, tömör, lényegre törő összefoglalását olvashatjuk továbbgondolásra ösztönző kérdések kíséretében a sorozat köteteiben. Krúdy Gyula nem írt és tudomásunk szerint nem is tervezett Szindbád című könyvet. Helyénv

A magyar és világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a főiskolások, a tanárok s az irodalom iránt általában érdeklődők számára a Talentum Műelemzések sorozat. A kötelező és az ajánlott olvasmányok új szempontú olvasatát, tömör, lényegre törő összefoglalását olvashatjuk továbbgondolásra ösztönző kérdések kíséretében a sorozat köteteiben.

A Csongor és Tünde hősei a mindenkori fiatal nemzedék életcél- és boldogságkereső útját járják végig. Valóban a szerelem megszállottjai: Csongor nem törődik birtokával, családjával; az "ősi szép" keresése tölti ki egész életét. Tünde pedig halhatatlanságát hajlandó feláldozni, hogy halandó, földi leányként lehessen boldog szerelmese oldalán. Választásuk mégsem ösztönös, hanem nagyon is tudatos: Csongor elhárítja a gazdagság, a hatalom és az öncélú tudás kísértéseit; mindketten megküzdenek Mirigy

Balassi Bálint az első mai értelemben vett költője irodalmunknak; a nemzeti nyelvű szerelmi költészet és a modem vallásos líra megteremtője. Tudatos alkotó: saját versformát alakított ki, új műfajt (a pásztordrámát) honosított meg. Elsőként fordult poétaként az anyanyelvhez, alakította azt költészetéhez, ezáltal ő a magyar költészet konvencióinak letéteményese. Életműve révén született meg a magyar irodalom, vált Magyarországon az irodalom önállóvá. A magyar és világirodalomi örökség híres alkot

Tisztán és Izolda nevének hallatán mindenkinek az örök szerelem jut eszébe. A legenda kortalan voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 12. században írott verses feldolgozásai máig is népszerű olvasmányok.

A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja. A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti. Szereplői nem hősök - egyszerű emberek. A mű középpontjában az egyik legbonyolultabb, még a hősöket is próbára tevő érzés, a szerelem és ennek lehetséges, nem ritkán elkerülhetetlen problémája - hűség, hűtlenség, féltékenység, vetélkedés - áll. A puszta világát és a pusztai alakokat olyan realitással rajzol

Vörösmarty Mihály 1830-ban játszódó, öt felvonásos színjátékának fő alakjai Csongor és Tünde. Számukra a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthető kincs, örökre erőt adó hatalom, bölcsességgé párlódott tudás. Így lesznek halandók halhatatlanok...

A magyar és világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a főiskolások, a tanárok s az irodalom iránt általában érdeklődők számára a TALENTUM MŰELEMZÉSEK sorozat. A kötelező és az ajánlott olvasmányok új szempontú olvasatát, tömör, lényegre törő összefoglalását olvashatjuk továbbgondolásra ösztönző kérdések kíséretében a sorozat köteteiben. Krúdy Gyula nem írt és tudomásunk szerint nem is tervezett Szindbád című könyvet. Helyénv