A forradalomról

Eredeti kiadás:Gömbös Gyula: Egy magyar vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és ellenforradalomrólBudapest - 1920. „A forradalomról és ellenforradalomról sokan írtak, - olyanok is, akiknek sem egyikben, sem másikban része nem volt. Miután a forradalmat jönni láttam, az ellenforradalomnak pedig részese voltam, azt hiszem, feljegyzéseimmel hozzá fogok járulni az események helyes beállításához. Részletekbe nem kívántam bocsátkozni. Ezekhez nem állt elég konkrét adat rendelkezésemre..

A későbbi miniszterelnök 1920-ban megjelent visszaemlékezése a világháborús és forradalmi időkre, a MOVE születésére. A kötet függelékben tartalmazza a MOVE-ről szóló 1920-as parlamenti vitáját Szilágyi Lajos képviselővel. Az Olvasó eligazodását széleskörű jegyzetapparátus és a szerkesztő, Turbucz Péter hosszú tanulmánya segíti. "Hazafiúi szempontból mindig undorodtam attól, hogy magyar ügyben idegenek segítségéhez kell folyamodnunk. A bolsevizmus letörésére azonban az ördöggel is szövetkeztem

Részlet az Előszóból Nincs nagyobb kihívás, mint tárgyilagos krónikát írni jelentős eseményekről, amelyeket az ember személyesen is átélt. Eleve nem könnyű elfogulatlannak maradni az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatban - elvégre afféle modern Dávid és Góliát-történetről van szó, azzal az eltéréssel, hogy itt Góliát diadalmaskodott -, úgy pedig különösen nehéz, hogy jómagam is részt vettem benne, jelen voltam a legnagyobb pillanataiban. Annyit biztosan én is elmondhatok, mint Sieyés abbé ,

A kötet bemutatja, hogy mi a gender-elmélet, hogy annak különféle irányzatait miért is lehet közösen vizsgálni, hogy miben állnak gyakorlati következményei, és hogy az elmélet miért is téves. A szerző szerint a gender-elmélet test és személyiség radikális szétválasztásán alapul, és így tagadja, hogy az embernek, mint megtestesült lénynek, van rendeltetése, és aszerint kell élnie. Ha tetszik: figyelmen kívül hagyja a használati utasítást, majd a jelentkező bajokért a gyártót és a társadalmat okol