Ablonczy

A hatalomváltások társadalmi hatásai Közép-Európában a 20. században

A magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodásból a politikai konzekvenciák levonásának” t

avagy az Őrnagy úr feldarabolásának szükséges voltáról

Ablonczy László színháztörténész, kritikus esszékötete a kezdetektől, vagyis 1790-től követi nyomon a magyarországi Hamlet-előadások történetét egészen a sorsfordító 1956-os esztendőig. Problémaérz...

Tizenkét évvel a nagysikerű Trianon-legendák című kötet után ABLONCZY BALÁZS újabb, a trianoni békeszerződést övező történetek nyomába eredt. A szerző magyar történész által eddig soha nem látott l...

Két komponensű, poliészter alapú műgyanta, mely kiválóan alkalmazható: Üvegszál erősítésű tárgyak készítéséhez és javításához, dísz és használati tárgyak öntéséhez, autó karosszéria javításához és kitt készítéséhez, ragasztáshoz, műmárvány és műgránit kés

A második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat, Budapest ostromát. Ennek megfelelően elsősorban a hadtörténetre és a politikatörténetre összpontosító feldolgozások készültek az időszakról. Az utolsó nyár című könyvében Ablonczy Balázs a hadi események mögé tekint: azt kutatja, mi történt Magyarországon abban a három nyári hónapban, amikor hirtelen felgyorsult a történele

Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet. Ablonczy Balázs új, összefoglaló kötete rendhagyó módo

A Visszatert Erdely 1940-1944

Bogárdi Szabó István 60 éves lett, ezért kollégák és barátok egy tanulmánycsokorral köszöntik. A csokor sokszínűségét adja, hogy a szerzők a tudományos élet különböző szakterületeiről származnak, egybetartozását pedig az biztosítja, hogy az Ünnepelt magántanári dolgozatának (Mondolat) három nagy témaköréhez kapcsolódva egyfajta ráfelelésként (Felelet a Mondolatra) fogalmaznak meg újabb továbbgondolásokat. Kifejezve ezzel mások jókívánságát is: Isten éltesse ad multos annos!

Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet.Ablonczy Balázs új, összefoglaló kötete rendhagyó módon

A második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat, Budapest ostromát. Ennek megfelelően elsősorban a hadtörténetre és a politikatörténetre összpontosító feldolgozások készültek az időszakról. Az utolsó nyár című könyvében Ablonczy Balázs a hadi események mögé tekint: azt kutatja, mi történt Magyarországon abban a három nyári hónapban, amikor hirtelen felgyorsult a történele

Tizenkét évvel a nagysikerű Trianon-legendák című kötet után ABLONCZY BALÁZS újabb, a trianoni békeszerződést övező történetek nyomába eredt. A szerző magyar történész által eddig soha nem látott levéltári forrásokat kutatott fel a párizsi Grand Orient szabadkőműves nagypáholy iratai között, hogy válaszoljon a kérdésre: valóban a szabadkőművesek tehettek Magyarország felosztásáról? Mackensen tábornagy csakugyan megvédhette volna-e Erdélyt 1918 őszén? A magyar vasúti vágányok egy részét tényleg

1940. szeptember 5-én reggel a második bécsi döntés értelmében a magyar honvédség átlépte a trianoni békeszerződésben megállapított magyar-román határt, és ezzel Észak-Erdély 50 hónapra ismét Magyarország része lett. Ablonczy Balázs könyve e bő négy év krónikája: bemutatja, miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, milyen eszközökkel próbálta a magyar kormányzat átformálni magyar nemzeti térré, hogyan igyekezett megtartani, és végül miként veszett el újra. A magyar történettudomány egészen a legut

Az Ablonczy Műgyanta Ragasztó egy kétkomponensű epoxi anyag, amely szobahőmérsékleten kötődik és rendkívül erős tapadást biztosít fémekhez, fához, műanyaghoz, üveghez, kerámiához, alumíniumhoz és acélhoz. A flexibilis és könnyen megmunkálható an

Két komponensű, poliészter alapú műgyanta, mely kiválóan alkalmazható: Üvegszál erősítésű tárgyak készítéséhez és javításához, dísz és használati tárgyak öntéséhez, autó karosszéria javításához és kitt készítéséhez, ragasztáshoz, műmárvány és műgránit kés

Az Ablonczy Műgyanta Ragasztó egy kétkomponensű epoxi anyag, amely szobahőmérsékleten kötődik és rendkívül erős tapadást biztosít fémekhez, fához, műanyaghoz, üveghez, kerámiához, alumíniumhoz és acélhoz. A flexibilis és könnyen megmunkálható an