A 100 legjobb

Kevés olyan étel van, mely sütéskor annyira ellenállhatatlan illatot áraszt, mint a sült krumpli (talán csak a kenyér és a pattogatott kukorica veszi fel vele a versenyt e tekintetben). Olyan étel is kevés akad, melynek elkészítése ennyire egyszerű. Ugyanakkor a burgonya az egyik legsokoldalúbban elkészíthető étek.

Mostani gasztronómiai kirándulásunkat kezdjük egy igazi péküzlet meglátogatásával. Nem ide tartottunk ugyan, de az utcán terjengő illat egyszerűen bevonzott ide. Nagy, kerek zsemlék tülekednek az átlátszó plexiüveggel fedett tárlókból, s szinte kiáltanak: engem kóstolj meg, harapj bele a húsomba! A félhold alakú kiflik girbe-gurba szövevénye mint nászra gyűlt kígyók sokasága tekereg a szemünk előtt, és mindegyik kifli azt kiáltja: gyere, harapd le a csücskömet! Mártsál tejbe! Vágjál félbe, kenj

A fokhagyma eredeti hazája valószínűleg Közép-Ázsia volt, de igen ősi kultúrnövény Indiában, Kínában és Japánban is. Európában az olasz, a francia, a spanyol és a görög konyha is régóta használja (hozzánk Itáliából került, Mátyás király második felesége, Aragóniai Beatrix révén, a vöröshagymával együtt), de Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában, valamint a már említett Görögország mellett más balkáni országokban is kedvelik, termesztik. Ma már az egész világon nagyüzemileg termesztett kultúrnö

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk...` -- hangzanak fel százmilliók ajakán nap mint nap az ősi ima szavai. Mert a kenyér -- élet. A legtöbb kultúrában ősidőktől fogva különös (sőt vallásos) tisztelet övezi a kenyeret. Valószínű, hogy az őskori emberek eleinte az éretlen, még tejes, édes vadgabona- szemeket kicsipegették a kalászból, és ezzel egészítették ki élelmüket. Az érett gabonaszemek már hosszabban tárolhatók, így ezeket tarisznyába kötve a vadászok magukkal vihették az útra élelemként,

Nem tudjuk pontosan, mikor kezdett el az ember alkoholos italokkal főzni, sütni, aminthogy azt sem, hogyan jött rá az előnyeire. Valószínű, hogy ennek tudománya szinte egyidős a sör és a bor ismeretével. Annyit tudunk, hogy a késő őskori emberek már ismerték a sört. A gabonafélékből erjesztett, alkoholtartalmú ital készítésére véletlen felfedezés vezette rá őseinket: a kövek között durva (darás) lisztté őrölt vadgabona-magvakat vízzel keverve, kásaként fogyasztották, sőt, víz hiányában bizony ny

Minden medve szereti a mézet -- ezt már az óvodások is tudják, és tudták már jóval azelőtt, hogy Micimackó erről bárkinek énekelt volna. Sőt mi magunk is nagy mézkedvelők vagyunk -- ezt a titulust tehát a mackók nem sajátíthatják ki maguknak. Tudjuk azt, hogy történelem előtti őseink már sok-sokezer évvel ezelőtt is bolondultak ezért a csemegéért, s akár életük veszélyeztetésével is igyekeztek hozzájutni: ötven méter magasba is felmásztak az égbetörő fákon, hogy megvámolják a vadméhek odújában r

Ősszel megkezdődik a vadászati idény, s ma már nem számít kiváltságnak, ha az ünnepi asztalra vadakból készült ínyencségek kerülnek. Vadhúsból sütni, főzni, bizonyos kihívást is jelent a kísérletező háziasszonyoknak, uraknak, elsősorban türelmet, mert ezeket a húsokat általában több napig kell előkészíteni, pácolni utánajárást, hiszen nem mindegy, milyen fűszereket, pácokat alkalmazunk körültekintést, mert a hagyományos krumpli, rizs köretek helyett itt különleges kocsonyákkal, mártásokkal, páro

Ropogós sült malac, rántott sertéskaraj, sült sertésborda, sertéspörkölt, főtt tarja, füstölt sonka, rántott máj, pirított máj, májas és véres hurka, sült kolbász, füstölt kolbász, disznósajt... stb. -- vég nélkül lehetne sorolni a húsevők számára ínycsiklandó ételek sokaságát, amelyek sertéshúsból készülnek. Mi, magyarok, különösen szeretjük a sertéshúst és a belőle készült finomságokat. Nemzeti konyhánk számos étele sertéshúsból készül, és a reggelire, uzsonnára való felvágottak, szalámik közü

Olcsó, olcsó étel! Nekem először e kifejezés hallatán a vajas párizsis szendvicsek, és a rántotta különböző formái jutnak az eszembe, amelyeket enyhén szólva meguntam. Hogy miért? Mert ugyanúgy, mint más, én is voltam diák, és oda-vissza végigettem már az összes párizsis, tojásos változatot, ha meg kellett húzni a nadrágszíjat -- mert hogy ez olcsó. Na de, itt van feladatul kötetünk témája, ami sokunkat érint manapság is anélkül, hogy diák lenne. Ebben a könyvben adunk néhány ötletet, hogyan is

Az ünnepség rendezője figyelmet kér, mindenki abbahagyja pillanatnyi foglalatosságát és feszülten vár. Lekapcsolják a világítást, majd gördülő asztalon betolják az égő gyertyákkal díszített szépséges remekművet, a gyönyörű, emeletes tortát, amit mindenki lelkendezve, tapssal fogad. Tűzijáték petárdái durrannak, és rajzolnak az égre színes tűzcsokrokat, a zenekar rázendít, vakuk villannak...

Távol-kelet -- mily csodás, misztikusan hangzó kifejezés! Mennyi titok, mennyi ismeretlen homály lengi körül! Vagy mégsem? Otthonunk, a Föld mára már bizony jócskán `összezsugorodott`. Ha nem is a szó konkrét, fizikai értelmében, de informatikai tekintetben alaposan lerövidültek a távolságok. A televíziós híradók jóvoltából órák alatt értesülést szerezhetünk a Föld távoli országaiban történő eseményekről, akinek pedig megadatott a lehetőség, hogy az Internet világában bolyongjon, a másodperc tör

Az idő országútján az ünnepek a mérföldkövek. Jelzik az eltelt időt, szakaszokra bontják, és lehetővé teszik, hogy szakadatlan vándorlásunk során meg- megállva, kifújjuk magunkat, lerázzuk az út porát, visszapillantsunk múltunkba, és előretekintsünk a jövőnk felé. Ilyenkor nemcsak magunkra gondolunk, hanem eleinkre is, akik feltörték, megnyitották számunkra az ismeretlenbe vezető utat. Mert ünnepeink többnyire jeles személyekhez, csoportokhoz kapcsolódnak, illetve az általuk véghezvitt cselekede

Mai rohanó világunkban szokássá vált, hogy a betoppanó vendégeket mindenféle, készen vett csipszekkel, kekszekkel traktáljuk. Ám az igényesebb háziasszonyok (és -urak), akik adnak magukra, nem érik be a boltokban kínált választékkal, hanem saját maguk készítette aprósüteményekkel kedveskednek vendégeiknek. Mennyire más az, amikor a foci VB-re, egy alkalmi videózásra, vagy csak egyszerűen egy könnyű, baráti csevegésre összesereglett vendégeket olyan ropogtatni, majszolni valóval kínálhatjuk, amir

...nemcsak ínyenceknek

Sajátos hangulata van a disznóölésnek és az azt követő disznótornak, de már az ezekre való készülődésnek is. Nálunk -- a közép-európai éghajlatnak megfelelően -- hagyományosan advent, a karácsonyvárás időszakában kerül sor az első disznóvágásokra. Egyrészt, mert erre az időszakra már kellőképpen meghízott, vágásra érett sertések röfögnek az ólakban, másrészt pedig, ekkorra már beköszönt a tartós hideg idő, s így a hús romlása nélkül elvégezhető a néha egész napot igénybe vevő feldolgozás.

A hal az emberiség egyik legősibb tápláléka. Az ősember az első halat gyorsaságának és ügyességének köszönhetően kézzel, lándzsával fogta magának. Akkor még fűszerek és köretek nélkül, nyárson sütve fogyasztotta el halvacsoráját. Valamit sejthetett a hal frissességének fontosságáról, hiszen, miután kifogta, el is fogyasztotta (bár lehet, hogy ez csak éhségének volt köszönhető).

Bár az Óvilágba csak viszonylag későn jutott el, a paprika termése ma már szinte valamennyi nemzet konyhájában ismert és kedvelt. Számtalan változatban termesztik, fogyasztják nyersen, főzve, sütve, és fűszerként használják. Az ételként felhasználásra kerülő fajtákat a legtöbb országban termesztik, a fűszerként használatosakat egyrészt termesztik, másrészt importálják. Ugyanakkor meglepően kevés olyan ételt ismerünk, amelynek legfőbb összetevője a paprika. Ennek egyik oka, hogy a húsos, úgynevez

Mosolygós, piros, kerek, édes -- alighanem legtöbbünknek ez az asszociáció `ugrik be`az almáról. Pedig hát lehet zöld, sárga, bordó, sárga alapon pirosas cirádás mintájú, sárgás-zöldes-pirosas is. Lehet apró, közepes, nagy, óriási, s a formája sem mindig gömbölyű: van csücskösen kerek, szív alakú, van lapított, van pogácsa, van kissé körte formájú is, és van, amelyik szabálytalan, rücskösen kerek, rajta redők, dudorok...