20 SZÁZADI

V. Holopova A borító szakadt!

A könyv szerzője ifjú kamaszként átélője volt a pécsi zsidóság megpróbáltatásainak, kifosztásának és elhurcolásának. Így írásait a megélt tapasztalatok hitelesítik. Saját "kötéltáncáról" ír az "Ólomlábú idő" fejezetben, majd a pécsi zsidóság múlt századi sorsának történeti hűséggel történő, statisztikai adatokra, tényekre alapozott bemutatását adja a "Történelmi rövidzárlat" dolgozataiban. Végezetül megrendítő erővel idézi fel néhány sorstársának múltba vesző alakját az "Álombéli és valós tal

A francia irodalom nem csupán folyamatos ihletője, hanem közvetítője is a magyar kultúrának, amivel erőteljesen hatott a magyarságról alkotott nyugat-európai képre. A tanulmánykötet célja hat, a francia és a magyar kultúra érintkezéseinek szempontjából jelentős 20. századi szerző és műfordító - François Gachot, Gara László, Heltai Jenő, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes és Rab Gusztáv - személyes nemzetközi kapcsolati hálójának feltárása a magán- és közgyűjteményekben őrzött levelezéseik alapján. A

Kádár János 2012-ben lett volna száz éves – a Politikatörténeti Intézet 2012 májusában kétnapos tudományos konferenciát rendezett Kádár és a 20. századi magyar történelem címmel ebből az alkalomból. A korszakkal foglalkozó történészek a saját, speciális k

Az első világháborúban Magyarország olyan kényszerpályára sodródott, amelyen a politikai és vallási vezetés egyik rossz döntést hozta a másik után. Hol történt a kisiklás? Mi szabadította ránk a 20. századi terrorhullámokat? Kik a felelősök azért, hogy Magyarország az árnyak évszáda során nem tudott kitörni a veszedelmes útról? Miért követték a Tanácsköztársaság erőszakhullámát a Horthy-féle tisztogatások, a Trianon eltörlését ígérő illúzió véres bukását pedig a vörös zsarnokság évei? Hogyan jöt

A könyvben szereplő eszmetörténeti tanulmányok a 20. századi magyar történelemben jelentős szerepet játszó politikai–szellemi irányzatok, illetve azok meghatározó képviselőinek, tollforgatóinak a nemzet mibenlétére vonatkozó gondolatait, vagyis nemzetfelfogását, valamint ettől elválaszthatatlanul a nemzeti múltat érintő értelmezéseit vizsgálja. Az írások többek között Szabó Ervin, Jászi Oszkár, Szabó Dezső, Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Klebelsberg Kunó, Révai József a témához kapcsolódó elgondolá

Majoros István új könyve jelent meg Franciák a 20. századi Közép- és Kelet-Európában címen. A 276 oldalon megjelent könyv kitűnő olvasmány. Könyváruházunkban nyomtatott könyvként is megvásárolható.

A könyvben szereplő eszmetörténeti tanulmányok a 20. századi magyar történelemben jelentős szerepet játszó politikai–szellemi irányzatok, illetve azok meghatározó képviselőinek, tollforgatóinak a nemzet mibenlétére vonatkozó gondolatait, vagyis nemzetfelfogását, valamint ettől elválaszthatatlanul a nemzeti múltat érintő értelmezéseit vizsgálja. Az írások többek között Szabó Ervin, Jászi Oszkár, Szabó Dezső, Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Klebelsberg Kunó, Révai József a témához kapcsolódó elgondolá

A könyvben szereplő eszmetörténeti tanulmányok a 20. századi magyar történelemben jelentős szerepet játszó politikai–szellemi irányzatok, illetve azok meghatározó képviselőinek, tollforgatóinak a nemzet mibenlétére vonatkozó gondolatait, vagyis nemzetfelfogását, valamint ettől elválaszthatatlanul a nemzeti múltat érintő értelmezéseit vizsgálja. Az írások többek között Szabó Ervin, Jászi Oszkár, Szabó Dezső, Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Klebelsberg Kunó, Révai József a témához kapcsolódó elgondolá

Nemzetfelfogás és történelemszemlélet a 20. századi Magyarországon A könyvben szereplő eszmetörténeti tanulmányok a 20. századi magyar történelemben jelentős szerepet játszó politikai–szellemi irányzatok, illetve azok meghatározó képviselőinek, tollfor

A könyvben szereplő eszmetörténeti tanulmányok a 20. századi magyar történelemben jelentős szerepet játszó politikai–szellemi irányzatok, illetve azok meghatározó képviselőinek, tollforgatóinak a nemzet mibenlétére vonatkozó gondolatait, vagyis nemzetfelfogását, valamint ettől elválaszthatatlanul a nemzeti múltat érintő értelmezéseit vizsgálja. Az írások többek között Szabó Ervin, Jászi Oszkár, Szabó Dezső, Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Klebelsberg Kunó, Révai József a témához kapcsolódó elgondolá

A szerző ifjú kamaszként az 1940-es években átélője volt a pécsi zsidóság megpróbáltatásainak, kifosztásának és elhurcolásának. Saját kötéltáncáról, a pécsi zsidóság statisztikai adatokra, tényekre alapozott történetéről, a pécsi zsidó iskoláról és cserkészcsapatról, a pécsi zsidóság pusztulásának adatairól, néhány többnyire már elhunyt sorstársának megrendítő erővel felidézett alakjáról olvashatunk a második, bővített kiadásban most megjelenő könyvben.

A könyvben szereplő eszmetörténeti tanulmányok a 20. századi magyar történelemben jelentős szerepet játszó politikai-szellemi irányzatok, illetve azok meghatározó képviselőinek, tollforgatóinak a nemzet mibenlétére vonatkozó gondolatait, vagyis nemzetfelfogását, valamint ettől elválaszthatatlanul a nemzeti múltat érintő értelmezéseit vizsgálja. Az írások többek között Szabó Ervin, Jászi Oszkár, Szabó Dezső, Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Klebelsberg Kunó, Révai József a témához kapcsolódó elgondolá

Több mint negyedszázada próbálok rájönni arra, mi is az a Társadalomtörténet, és mire egy-egy elgondolást többé-kevésbé megismerek, az addigra ’másutt megunt ócskasággá’ válik. Jobbnak láttam ezért, ha ezúttal az egykori főszereplőknek adom át a szót: mondják el maguk a saját (társadalom) történetüket. Az etnográfusok által az elmúlt évtizedekben készített, lejegyzett, ám többnyire kéziratban maradt interjúkból válogattam, elrendezésük a néprajzi gyűjtések tematikáját követte (család és reproduk

Ez a könyv másfél évtizedes publikációs tevékenység és kutatómunka során született, hazai egyházi vonatkozású művekkel kapcsolatos huszonnégy tanulmányt és egy beszélgetést gyűjtött kötetbe. Javarészt plasztikai alkotásokról és szobrászokról esik szó, de két festő - Egry József és Kmetty János - egyházi vonatkozású alkotásait is tartalmazza. A művészek kiválasztása nem követett semmilyen hivatalos kánont, az összeállítás - mint minden válogatás - szubjektív döntés eredménye volt. A művészek és a

Főfai Rita kötete a 20. század második felének amerikai és brit háborús diskurzusára koncentrál, ezen belül is azoknak a második világháborútól a vietnámi háborúig terjedő időszak domináns szövegeiben, illetve mozgókép kultúrában való megjelenésére. A kötet fő tárgyát alapvetően háborúellenes művek teszik ki, kérdésfeltevése azonban a militarizmus vonzerejére vonatkozik. Eszmetörténeti hátteret felvázoló fejezetében ugyanis kimutatja, hogy békepárti narratívák is képesek továbbműködtetni háborút

A kötet egyháztörténeti témájú tanulmányaiból kirajzolódik, hogy az 1944-es szovjet megszállás milyen mélyreható változásokat indított el Kárpátalján. A tragikus események sora évtizedeken keresztül rejtve maradt, az ellenségként megbélyegzett embereket a rendszer megfélemlítette, bedarálta, meghurcoltatásukról hallgatniuk kellett. Kettétört életutak, emberi drámák, közösségek megmaradása, Istenhez, hithez és templomhoz való ragaszkodás - ezeket a kérdéseket járják körül a szerzők. Az új államha

Nagyszerű színházi előadások sorát rendezte Udvaros Béla. Nem érte azonban be a színházzal: már a negyedik könyvét tartjuk a kezünkben. Mi másról írt volna, mint az élete értelmét adó szenvedélyről: a színházról. Elsőként a Shakespeare Breviáriummal jelentkezett, aztán 2014-ben megjelent a Molire tragikuma, majd 2015-ben talán legfontosabb vállalkozása: az Evangélium Színház történetét írta meg. Élete, színházi pályafutása egy kor tükörképe is. Udvaros Bélát számtalanszor próbára tette a történe