20 században

Tilkovszky Loránt

Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn katolikus politikai gondolkodó az Osztrák–Magyar Monarchiában, I. Ferenc József császár és király alattvalójaként látta meg a napvil&

Zenei életünk három jelentős jubileumot is számontart 2025-ben: 60 éve írta meg az első magyar nyelvű beatdalokat a Szörényi Levente–Bródy János szerzőpáros, 120 éve kezdett el népzenét gyűjteni Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint 150 évvel ezelőtt született a közönség előtt elsősorban az operettjeiről ismert, ám a szerzői jog területén is maradandót alkotó Huszka Jenő. E három kiemelkedő jubileum adja a 2025: A magyar dalszerzés éve kezdeményezés apropóját. E hármas szál jelentős mértékbe

Zenei életünk három jelentős jubileumot is számontart 2025-ben: 60 éve írta meg az első magyar nyelvű beatdalokat a Szörényi Levente-Bródy János szerzőpáros, 120 éve kezdett el népzenét gyűjteni Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint 150 évvel ezelőtt született a közönség előtt elsősorban az operettjeiről ismert, ám a szerzői jog területén is maradandót alkotó Huszka Jenő. E három kiemelkedő jubileum adja a 2025: A magyar dalszerzés éve kezdeményezés apropóját. E hármas szál jelentős mértékb

Zenei életünk három jelentős jubileumot is számontart 2025-ben: 60 éve írta meg az első magyar nyelvű beatdalokat a Szörényi Levente–Bródy János szerzőpáros, 120 éve kezdett el népzenét gyűjteni Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint 150 évvel ezelőtt született a közönség előtt elsősorban az operettjeiről ismert, ám a szerzői jog területén is maradandót alkotó Huszka Jenő. E három kiemelkedő jubileum adja a 2025: A magyar dalszerzés éve kezdeményezés apropóját. E hármas szál jelentős mértékben j

Zenei életünk három jelentős jubileumot is számontart 2025-ben: 60 éve írta meg az első magyar nyelvű beatdalokat a Szörényi Levente–Bródy János szerzőpáros, 120 éve kezdett el népzenét gyűjteni Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint 150 évvel ezelőtt

A történeti Magyarország, illetve a Kárpát-medence évszázadok óta népek, nemzetiségek együttélésének tere. A kötet tanulmányai ebbe a történetbe kínálnak betekintést.

A Csanádi egyházmegyében 1790 után két szinódus megtartására került sor 1821-ben, illetve 174 évvel később, 1995-ben. 1848-ban a háborús események, míg a két világháború között a nagy méretű területi veszteségek és az egyházmegyei központ újjászervezésének feladatai miatt nem tartottak egyházmegyei zsinatot. Az 1821-es szinódus a késői jozefinizmus időszakában ült össze, célja a nem¬zeti zsinatra való felkészülés, tágabb értelemben a társadalomban terjedő erkölcstelenség és elvallástalanodás meg

XI. Pius pápa is sürgette az 1849. évi nagy bécsi püspöki értekezlet döntését a zsinatok tartásáról, így Scitovszky János hercegprímás (1849-1866) elhatározta egy tartományi zsinat összehívását. A zsinat 1858. szeptember 19-én 69 személy részvételével nyílt meg és október 3-ig tartott. Legfontosabb határozata az egyházról szólt, amely lényegében előrevételezte az I. vatikáni zsinat tanítását a pápáról. Scitovszky szándéka az volt, hogy a tartományi zsinat határozatait egyházmegyei zsinaton is át

Szombathely város történetében mindig is meghatározó szerepe volt a közlekedésnek. A szombathelyi polgári repülés históriájáról ez ideig még nem jelent meg monográfia. Ezért a húszévi kutatómunkán nyugvó jelen kötet hiánypótló feldolgozás. A könyv a szombathelyi polgári repülés 20. századi történetét mutatja be, azt, hogy a helyi légikikötő, a légi közlekedés mit jelentett a város életében a lakosság számára, milyen irányba, mely városokba lehetett menetrend szerinti utasszállítókkal Vas megye s

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

Kassa és Miskolc modern városképei egymás mellett, részben egymás szerepeit megörökölve formálódtak. A dóm körül felépült történeti Kassát a húszas évektől a cseh hivatalnokoknak szánt lakótömbök kezdték el átrajzolni. Az igazi változást azonban az ötvenes évek hozták meg. A magyarországi, borsodi iparvidék tükörképeként intenzív fejlesztéspolitika indult útjára. Felépült a hatalmas vasmű, Kassát pedig Szlovákia második fővárosaként kezdték emlegetni. Miskolc a század elején inkább iparáról, sem

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

A népi gondolat a 20. században A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartott konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a n

Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták. A huszadik században azonban a mindennapi életet, a társadalom összetett valóságát kezdték el értelmezni, továbbá javaslatokat tettek a közösségi problémák megoldására. Meglátásaikat az akkortájt kibontakozó társadalomtudományokra igyekeztek építeni, így aztán az

Ez a könyv időben folytatása a szerző 2016-ban megjelent Magyar népismeret a 19. században –Előfutárok és klasszikusok című kötetének. Paládi-Kovács Attila írta a hazai etnográfiáról a Magyar néprajz című sorozat 2011-ben megjelent I. 2. kötetének tudománytörténeti áttekintését is. Ott elsősorban a szellemi áramlatokra és a tudomány elméleti, módszertani irányzataira helyezte a hangsúlyt. A történeti folyamat bemutatása során előtérbe állította a néprajzi kutatások intézményeinek, fórumainak, ko

A Váci egyházmegye területén 1675 után majd két és fél évszázadon át nem rendeztek egyházmegyei zsinatot. A 19. században széküresedés idején tartott papi tanácskozások ugyanis kánonjogi értelemben nem tekinthetők szinódusnak. A két világháború közötti Magyarországon Hanauer Árpád István váci püspök vállalkozott elsőként arra, hogy az 1917-es Codex Iuris Canonici alapján egyházmegyei zsinatot hívjon össze, ami az 1920-as években mintául szolgált más egyházmegyék számára is. Szándékát a nehéz tör

A népi gondolat a 20. században című kötet egyedülálló vállalkozás, hiszen az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetében megtartottn konferencia anyagaiból készült egyedülálló szövegegyüttes történetileg, ám a jelenkorra kihatóan is vizsgálja meg azt a kérdést, hogyan jött létre Magyarországon a népi gondolat és mozgalom, valamint különféle határhelyzetekben, más csoportokkal összefüggésben milyen elemei voltak ennek az eszmeáramlatnak, illetve a gyakorlatban hogyan működött a