1848 1849

Egyedülállóan ​​izgalmas dokumentumgyűjtemény a szabadságharc eseményeiről. Költők, nyomdászok, katonák írták le élményeiket azon melegében, csaták szüneteiben, s szedték ki, terjesztették a nyomdák, a kiadók, dacolva a tilalmakkal, büntetésekkel, amelyeket a császári elnyomók helyeztek kilátásba az efféle röplapok íróinak, terjesztőinek. Pogány Péter, az anyag összegyűjtője és sajtó alá rendezője úgy állította, szerkesztette egybe a különféle, egymástól független kiadványokat, hogy azokból a na

A nagy csaták sorozat tizenötödik kötete a magyar honvédsereg első komoly győzelmétől, a perlaszi szerb sánctábor 1848. szeptember 2-i bevételétől, az 1849-es nagyszebeni ütközetig öleli fel a szabadságharc hadműveleteit. A könyvben olvashatunk a sikeres pákozdi és schwechati csata hadmozdulatairól, a főváros feladása utáni feltámadásról a szolnoki és ceglédi ütközetben, Guyon Richárdról, a magyarnak ángol oroszlánjáról. A kötetben megelevenednek Répásy Mihály ezredes, Perczel Mór tábornok, Henr

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szak

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

1848. március 19., Nagyenyed. Három kollégiumi diák aznap este tudja meg, hogy Pesten győzött a forradalom. A jóbarátok addigi nyugodt élete fenekestül felfordul. Történelmi időket élnek meg, pillanatok alatt felnőtté válnak: politizálnak, dolgoznak, harc

1848. március 19., Nagyenyed. Három kollégiumi diák aznap este tudja meg, hogy Pesten győzött a forradalom. A jóbarátok addigi nyugodt élete fenekestül felfordul. Történelmi időket élnek meg, pillanatok alatt felnőtté válnak: politizálnak, dolgoznak, harcolnak, szeretnek, ölelnek és ölnek. A dicsőséges Unió, a lelkesedés hónapjai azonban gyorsan tovaszállnak, és a latrok ideje jön el Erdélyben, a hónapokig tartó kegyetlen vérengzések kora, amikor bécsi uraik ártó szavára a semmiből felemelkedett

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

A Kossuth-díjas festőművész e kötetében elénk tárja az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc magyar honvédseregének létrejöttét, alakulatait, fegyvernemeit. Ennek a mozgalmas időszaknak katonai viselettörténetét, a kor fegyverzetét, hadi felszerelését mutatja be gazdagon illusztrálva a legújabb kutatások alapján. Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc, majd az azt követő magyar katonai emigráció, a külföldi magyar légiók ruházatát, csapatjelzéseit, zászlóit ismerhetjük meg e kötet lapj

Csány László a reformkor és 1848-1849 történetének egyik legszimpatikusabb alakja, akinek emlékét a polgári átalakulásért minden áldozatra kész hazafiként őrizte meg szűkebb pátriája. Komoly szerepe volt Zala vármegye ellenzékének megszervezésében, s Deák

Szerző: Gál Vilmos Kiadó: Lazi Kiadó Oldalak száma: 384 Megjelenés: 2022. június Kötés: Kartonált 1848. március 19., Nagyenyed. Három kollégiumi diák aznap este tudja meg, hogy Pesten győzött a forradalom. A jóbarátok addigi nyugodt élete fenekestül fe

1848. március 19., Nagyenyed. Három kollégiumi diák aznap este tudja meg, hogy Pesten győzött a forradalom. A jóbarátok addigi nyugodt élete fenekestül felfordul. Történelmi időket élnek meg, pillanatok alatt felnőtté válnak: politizálnak, dolgoznak, harcolnak, szeretnek, ölelnek és ölnek. A dicsőséges Unió, a lelkesedés hónapjai azonban gyorsan tovaszállnak, és a latrok ideje jön el Erdélyben, a hónapokig tartó kegyetlen vérengzések kora, amikor bécsi uraik ártó szavára a semmiből felemelkedett

Perényi Zsigmond báró a reformkor és 1848-1849 történetének egyik legtevékenyebb ellenzéki magyar főnemese. Vármegyei főispánként, a legmagasabb bírói fórum tagjaként is az ellenzéki főnemesek táborát erősítette a rendi országgyűléseken. Az első népképviseleti országgyűlés felsőházának másodelnökeként pedig gyakorlatilag ő irányította annak munkáját, s biztosította határozatképességét. Pályafutása ennek ellenére kevéssé ismert, forrásokra alapozott tudományos igényű feldolgozása még várat magára

I. Események és helyszínek

Jeszenák János bárót, az első népképviseleti országgyűlés felsőházának tagját, Nyitra és Pozsony vármegyék kormánybiztosát 1849. október 10-én végezték ki Pesten. Legnagyobb bűne talán az lehetett, hogy Nyitra vármegye főispánjaként és kormánybiztosként "megyéjében eréllyel, felülmúlhatatlan hazafisággal s a körülmények által megkívánt célszerűséggel hivatásának dicséretesen megfelelt, s a közügy mellett mindenütt, hol alkalmat lel, ernyedetlen buzgalommal szakadatlanul fáradozik". Igen sok kort

"Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára..." - énekeljük az egyik legismertebb Kossuthnótát (legalább) március 15-én. Sohasem lesz olyan kalapom, amire "annyi áldás szálljon", mint az övére, de legyen egy olyan legalább, amit az ő utolsó lakhelye közelében kapni lehet. Vettem hát egy kalapot Torinóban, amit aztán Kossuth angliai partraszállásának helyszínén, Southamptonban, míg a kamerát tartottam erősen, lekapott a fejemről a szél, s gondolom, messze sodorta a tenger ha nem is Amerikáig. Mi

Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára... - énekeljük az egyik legismertebb Kossuthnótát (legalább) március 15-én. Sohasem lesz olyan kalapom, amire annyi áldás szálljon, mint az övére, de legyen egy olyan legalább, amit az ő utolsó lakhelye közelében