1848 1849

A nagy csaták sorozat tizenötödik kötete a magyar honvédsereg első komoly győzelmétől, a perlaszi szerb sánctábor 1848. szeptember 2-i bevételétől, az 1849-es nagyszebeni ütközetig öleli fel a szabadságharc hadműveleteit. A könyvben olvashatunk a sikeres pákozdi és schwechati csata hadmozdulatairól, a főváros feladása utáni feltámadásról a szolnoki és ceglédi ütközetben, Guyon Richárdról, a magyarnak ángol oroszlánjáról. A kötetben megelevenednek Répásy Mihály ezredes, Perczel Mór tábornok, Henr

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szak

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

A Collectanea Athanasiana sorozat Studia alsorozatának hetedik köteteként jelent meg a 'A Munkácsi Egyházmegye 1848-1849-ben' című kronológikus tanulmánykötet. Hosszú leírás: "A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye az 1848-1849. évi magyar forradalom és szabadságharc idején játszott szerepe történetírásunk kevésbé kutatott témái közé tartozik. A munkácsi püspökség történetének szakszerűbb ismeretéhez mindenképpen szükség van új források felkutatására. Az ehhez vezető út egyik lehetséges állomása

1848. március 19., Nagyenyed. Három kollégiumi diák aznap este tudja meg, hogy Pesten győzött a forradalom. A jóbarátok addigi nyugodt élete fenekestül felfordul. Történelmi időket élnek meg, pillanatok alatt felnőtté válnak: politizálnak, dolgoznak, harc

Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus. tősgyökeres jászkun család sarja, felesége a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. A Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvéd-seregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Félezernél több tanulmány, tudományos cikk mellett harmincegy kötet szer

1848. március 19., Nagyenyed. Három kollégiumi diák aznap este tudja meg, hogy Pesten győzött a forradalom. A jóbarátok addigi nyugodt élete fenekestül felfordul. Történelmi időket élnek meg, pillanatok alatt felnőtté válnak: politizálnak, dolgoznak, harc

1848. március 19., Nagyenyed. Három kollégiumi diák aznap este tudja meg, hogy Pesten győzött a forradalom. A jóbarátok addigi nyugodt élete fenekestül felfordul. Történelmi időket élnek meg, pillanatok alatt felnőtté válnak: politizálnak, dolgoznak, harcolnak, szeretnek, ölelnek és ölnek. A dicsőséges Unió, a lelkesedés hónapjai azonban gyorsan tovaszállnak, és a latrok ideje jön el Erdélyben, a hónapokig tartó kegyetlen vérengzések kora, amikor bécsi uraik ártó szavára a semmiből felemelkedett

Csány László a reformkor és 1848-1849 történetének egyik legszimpatikusabb alakja, akinek emlékét a polgári átalakulásért minden áldozatra kész hazafiként őrizte meg szűkebb pátriája. Komoly szerepe volt Zala vármegye ellenzékének megszervezésében, s Deák

Szerző: Gál Vilmos Kiadó: Lazi Kiadó Oldalak száma: 384 Megjelenés: 2022. június Kötés: Kartonált 1848. március 19., Nagyenyed. Három kollégiumi diák aznap este tudja meg, hogy Pesten győzött a forradalom. A jóbarátok addigi nyugodt élete fenekestül fe

Perényi Zsigmond báró a reformkor és 1848-1849 történetének egyik legtevékenyebb ellenzéki magyar főnemese. Vármegyei főispánként, a legmagasabb bírói fórum tagjaként is az ellenzéki főnemesek táborát erősítette a rendi országgyűléseken. Az első népképviseleti országgyűlés felsőházának másodelnökeként pedig gyakorlatilag ő irányította annak munkáját, s biztosította határozatképességét. Pályafutása ennek ellenére kevéssé ismert, forrásokra alapozott tudományos igényű feldolgozása még várat magára

1848. március 19., Nagyenyed. Három kollégiumi diák aznap este tudja meg, hogy Pesten győzött a forradalom. A jóbarátok addigi nyugodt élete fenekestül felfordul. Történelmi időket élnek meg, pillanatok alatt felnőtté válnak: politizálnak, dolgoznak, harcolnak, szeretnek, ölelnek és ölnek. A dicsőséges Unió, a lelkesedés hónapjai azonban gyorsan tovaszállnak, és a latrok ideje jön el Erdélyben, a hónapokig tartó kegyetlen vérengzések kora, amikor bécsi uraik ártó szavára a semmiből felemelkedett

Jeszenák János bárót, az első népképviseleti országgyűlés felsőházának tagját, Nyitra és Pozsony vármegyék kormánybiztosát 1849. október 10-én végezték ki Pesten. Legnagyobb bűne talán az lehetett, hogy Nyitra vármegye főispánjaként és kormánybiztosként "megyéjében eréllyel, felülmúlhatatlan hazafisággal s a körülmények által megkívánt célszerűséggel hivatásának dicséretesen megfelelt, s a közügy mellett mindenütt, hol alkalmat lel, ernyedetlen buzgalommal szakadatlanul fáradozik". Igen sok kort

A könyv 22 tanulmányt tartalmaz az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc, illetve Lengyelország és a XIX-XX. századi magyar-lengyel kapcsolatok történetéből. A szerzők ismert és a szakterületükön elismert történészek, művelődéstörténészek, akik új kutatási eredményeiket teszik közzé. A szereplők között pedig ott találjuk 1848/49 lengyel ulánusait és magyar huszárait, székely határőreit, Görgei "testőreit", a kassai egyházmegye papjait. Ott van közöttük a Henryk Dembińskire emlékező Zámbelly

Csány László a reformkor és 1848-1849 történetének egyik legszimpatikusabb alakja, akinek emlékét a polgári átalakulásért minden áldozatra kész hazafiként őrizte meg szűkebb pátriája. Komoly szerepe volt Zala vármegye ellenzékének megszervezésében, s Deák Ferenc egyik legmegbízhatóbb munkatársa volt. 1848 tavaszán királyi biztosként őt bízták meg a Dunántúlon kibontakozó mozgalmak leszerelésével és a horvát haderő által fenyegetett Dráva-vonal védelmének megszervezésével. Forradalmi főkormánybiz

Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára... - énekeljük az egyik legismertebb Kossuthnótát (legalább) március 15-én. Sohasem lesz olyan kalapom, amire annyi áldás szálljon, mint az övére, de legyen egy olyan legalább, amit az ő utolsó lakhelye közelében