Nikon Coolpix L20

A fotográfiában az objektív a tárgyról valódi képet rajzoló optikai rendszer, mely több optikai lencséből, illetve egyes objektívek esetében optikai lencsékből és tükrökből épül fel. Az adat az objektív fókusztávolságát jelöli.

Az objektív fókusztávolságának változtatásával a tárgyak, személyek megnövelhetők, illetve közel hozhatók. Ha egy képet az optikai zoom segítségével felnagyítunk, a folyamat nincs negatív hatással a képminőségre (a digitális zoommal ellentétben).

A kép középső területét a fényképezőgép szoftvere kivágja, és úgy növeli a méretét, hogy a képpontok köré digitálisan további képpontokat helyez el, így teszi nagyobbá a képet. Ennek következtében a kép részletessége csökken, minősége romlik.

Fényképezés közben, ha a gép nincs megfelelően rögzítve, előfordulhat, hogy a kéz mozgása, remegése miatt a fényképező bemozdul, így a kép elmosódott, életlen lesz. Ennek a kiküszöbölésére hozták létre a képstabilizátort. A rendszer érzékeli a készülék bemozdulását, és a lencse-blokkot ellentétes irányban mozdítja el. Ezzel a kéz magas frekvenciájú remegése optikai úton közömbösíthető a kép minőségének romlása nélkül.

Az élesség beállítása lehet kézi vagy automatikus. Az autofókusz a kevésbé hozzáértőknek lehet nagy segítségére, a kézi élesség beállítás kissé nehezebb folyamat, viszont a profibb fotósok számára sokkal több lehetőséget biztosít

A megfelelő expozíció biztosítására az analóg és digitális fényképezőgépeket automatikus fénymérővel látják el. Ezek az érzékelők a tárgyról visszaverődő fényt mérik a következő módok valamelyikével: digitális ESP/szelektív többpontos fénymérés, kiértékelő fénymérés, középre súlyozott átlagoló fénymérés, szpot fénymérés.

A zársebesség kiválasztásakor meghatározhatjuk, hogy mekkora fénymennyiség jusson az objektíven keresztül a fényképezőgép belsejébe. Hosszú záridő alkalmazásakor hosszabb időn keresztül éri a fény a CCD-t, így a kép világosabb lesz, ha rövidebb időt állítunk be, akkor a kép sötétebb lesz. Ugyanakkor ha a gép nincs megfelelően rögzítve, vagy a fotózni kívánt téma mozgó, akkor a hosszabb záridőnél életlenebb képet kaphatunk. A legtöbb fényképezőgépen a zársebesség kiválasztását „A” betűvel jelölik.

A fényérzékenységet ISO mértékegységben mérik. A nagyobb ISO értékű gép jobb minőségű képeket tud készíteni gyengébb fényviszonyok között is.

AE – automatikus expozíció. A fényképezőgép expozíciós érzékelője megméri a tárgy vagy táj fényességét, és automatikusan kiszámítja az expozíciót. Ezenkívül több program is található egy gépben, amelyek elősegítik a fényviszonyokhoz képest a legjobb kép készítését.

A kép fénysűrűség eloszlást ábrázoló grafikont hisztogramnak nevezzük. Ez az adat az expozíciós idő megítélésénél lehet segítségünkre.

Számos fényképezőgép képes videofelvételt készíteni. Ezeknek a csoportja is két részre osztható. Van, amelyik csak képet vesz fel, az újabb készülékek azonban már hangot is tudnak rögzíteni, így akár betölthetik egy videokamera szerepét is.

A video minőségét többek között a felbontás határozza meg. A ma kapható digitális fényképezőgépek csak kisfelbontású videót tudnak készíteni. Ezeknek a minősége nehezen hasonlítható össze a videokamerákéval.

Frame Per Second – A másodpercenként megjelenített, illetve rögzített képek száma. Minél magasabb ez a szám, annál jobb minőségű a video.

A digitális fényképezőgépeknél az LCD kijelző, azon kívül, hogy a menüben való navigálást segíti, egyben a kereső funkciót is betölti. Ezenkívül a gépek nagy részénél az optikai kereső is megtalálható, amely a hagyományos gépekhez hasonló módon működik.

Az LCD kijelző folyadékkristályos technológiával készül, és a kereső funkción kívül a menüben való navigálást segíti.

A mozgatható kijelző lehetővé teszi, hogy a gép mozgatása nélkül, csak a kijelző forgatásával különböző szögekből, helyzetekből láthassuk a kijelzőn megjelenő képet.

Ez az opció lehetőséget nyújt arra, hogy egymás után több képet is készíthessünk, így akár egy egész mozdulatsort is megörökíthetünk.

Egy fényképezőgép a következő vakuprogramokat tartalmazhatja: Anti Red-Eye – A vörösszem-effektus akkor jelenhet meg, ha rossz fényviszonyok között vakuval szeretnénk képet készíteni, és a pupilla nem húzódik össze, ekkor a fény visszaverődése vörösnek tűnhet. Ennek elkerülése érdekében a vaku elővillanásokat tesz, melynek következtében a pupilla összehúzódik, így már nem vörösként jut vissza a fény a gépbe. Ezt a funkciót Anti Red-Eye-nak – vörösszem-effektus csökkentésnek – hívjuk. Auto – A vaku automatikusan villan, fényviszonyoktól függetlenül. Slow Sync – A lassú zársebességgel kombinálható üzemmód. Ha a villanás rövidebb, az előtérben elhelyezkedő tárgy, vagy személy lesz jobban látható, míg ha a zársebesség lassabb, akkor a háttér lesz sokkal világosabb. Hasonló elven működik, mint az éjszakai üzemmód. Rear Curtain – Hátsó vagy második redőny. Természetesebbnek tűnő fénycsíkok látszanak a felvételen, ha a második redőny indulása előtti pillanatban villan a vaku, és hosszabb megvilágítási időt választunk. Kikapcsolás – Ha jók a fényviszonyok, vagy sejtelmesebb képet kívánunk készíteni, akkor a vakut ki lehet kapcsolni. Ez abból a szempontból is hasznos lehet, hogy például állatkertben sok esetben nem szabad vakuzni az állatok nyugalma érdekében.

Azok a fényképezőgépek, amelyek vízállóak, több lehetőséget biztosítanak számunkra, ugyanis különböző időjárási viszonyok mellett sem keletkezik bennük kár. Esőben, hóban, vagy akár víz alatt is fotózhatunk velük.

Egyes nyomtatók rendelkeznek Picture Bridge funkcióval. Ha a fényképezőgép is támogatja ezt a lehetőséget, akkor számítógép nélkül is kinyomtathatjuk képeinket. Nem kell, hogy legyen a nyomtatón memóriakártya nyílás, elég USB csatlakoztatással összekötni a két készüléket.

A legtöbb fényképezőgép rendelkezik USB csatlakozóval, amely a számítógéppel való összekapcsolást segíti. Ha a TV-nk képernyőjén szeretnénk visszanézni a képeket, videókat, akkor AV csatlakozásra is szükségünk lehet. A másik jól ismert számítógépes csatlakozási mód a FireWire.