Olympus E-450

A digitális fényképezőgépek típustól függően többféle memóriakártyát támogathatnak. Napjainkban a legelterjedtebb memóriakártyák a következők: CompactFlash (CF), Memory Stick (MS), MultiMediaCard (MMC), Smartmedia, SD Memory Card, xD Picture Card és Microdrive.

JPG – Ez a tömörített fájlformátum az egyik legelterjedtebb. A minőség és a fájlméret fordítottan arányos, ugyanis a kiváló képminőséggel szemben a mérete elég kicsi, így könnyen tárolható akár több száz kép is kis helyen. TIFF – Tömörítés nélküli képformátum. Minősége szempontjából az egyik legjobb, mérete szempontjából az egyik legnagyobb. Egy átlagos digitális kamerával készített TIFF formátumú kép mérete körülbelül 9 MB. RAW – Nyers adatformátum, azt jelenti, hogy az adatok közvetlenül a CCD-képérzékelőből kerülnek olvasásra, az analóg jelek digitális jelekké alakulnak. Az adatok továbbítása az eredeti állapotban történik, nem a digitális kamerában megy végbe az adatfeldolgozás. A profi fotósok legkedveltebb formátuma. Mérete a tömörítés hiányában igen nagy.

Egyes nyomtatók rendelkeznek Picture Bridge funkcióval. Ha a fényképezőgép is támogatja ezt a lehetőséget, akkor számítógép nélkül is kinyomtathatjuk képeinket. Nem kell, hogy legyen a nyomtatón memóriakártya nyílás, elég USB csatlakoztatással összekötni a két készüléket.

Azok a fényképezőgépek, amelyek vízállóak, több lehetőséget biztosítanak számunkra, ugyanis különböző időjárási viszonyok mellett sem keletkezik bennük kár. Esőben, hóban, vagy akár víz alatt is fotózhatunk velük.

A pixel egy digitális kép legkisebb, oszthatatlan egysége. 1 Megapixel = 1 millió pixel. Ez a képen látható képpontok száma, amely a kép magasságának és szélességének a szorzatából jön ki. Ezek a képek már nagy felbontásúnak mondhatóak. A legalább 1 megapixeles kamerákkal már távolról is elég jó minőségű képet lehet készíteni.

A maximális felbontás a kamerától függ. Egy VGA felbontás 640x480 képpontból tevődik össze. Ha például 2 megapixeles gépet veszünk, akkor maximális felbontásként 1600x1200 képpontot várhatunk el készülékünktől.

Az élesség beállítása lehet kézi vagy automatikus. Az autofókusz a kevésbé hozzáértőknek lehet nagy segítségére, a kézi élesség beállítás kissé nehezebb folyamat, viszont a profibb fotósok számára sokkal több lehetőséget biztosít.

Ez az opció lehetőséget nyújt arra, hogy egymás után több képet is készíthessünk, így akár egy egész mozdulatsort is megörökíthetünk.

A fényérzékenységet ISO mértékegységben mérik. A nagyobb ISO értékű gép jobb minőségű képeket tud készíteni gyengébb fényviszonyok között is.

A megfelelő expozíció biztosítására az analóg és digitális fényképezőgépeket automatikus fénymérővel látják el. Ezek az érzékelők a következő értékeket mérhetik: digitális ESP/szelektív többpontos fénymérés, középre súlyozott átlagoló fénymérés, szpot fénymérés, visszavert fény mérése, hagyományos fénymérés.

A kép fénysűrűség eloszlást ábrázoló grafikont hisztogramnak nevezzük. Ez az adat az expozíciós idő megítélésénél lehet segítségünkre.

A digitális fényképezőgépeknél az LCD kijelző, azon kívül, hogy a menüben való navigálást segíti, egyben a kereső funkciót is betölti. Ezenkívül a gépek nagy részénél az optikai kereső is megtalálható, amely a hagyományos gépekhez hasonló módon működik.

Az LCD kijelző folyadékkristályos technológiával készül, és a kereső funkción kívül a menüben való navigálást segíti.

A mozgatható kijelző lehetővé teszi, hogy a gép mozgatása nélkül, csak a kijelző forgatásával különböző szögekből, helyzetekből láthassuk a kijelzőn megjelenő képet.

A legtöbb fényképezőgép rendelkezik USB csatlakozóval, amely a számítógéphez való csatlakozást segíti. Ha a TV-nk képernyőjén szeretnénk visszanézni a képeket, videokat, akkor AV csatlakozásra is szükségünk lehet. A másik jól ismert számítógépes csatlakozási mód a FireWire.